Arra a kérdésre, hogy mi az oka ennek, nem érkezett választ. Előzőleg Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíró azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek: fölveti a hamis vád gyanúját, hogy Zuroff valótlan tartalmú feljelentést tett Csatáry Lászlóval szemben az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálások kapcsán.
A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint a hamis vád bűntettét az követi el, „aki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol”, vagy aki „más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására”.
Amint azt az mno.hu megírta, alaptalannak találta a Budapesti Nyomozó Főügyészség a nácivadász Efraim Zuroff állítását, miszerint a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz.
A kassai gyűjtőtáborban elkövetett háborús bűntettek gyanúja miatt Budapesten július 18-án őrizetbe vett, majd néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság által házi őrizetbe helyezett Csatáry László Szlovákiának való kiadatását elsőként a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége szorgalmazta. Később a kiadatás mellett foglalt állást Tomás Borec, a szlovák igazságügyi tárca vezetője is, aki az ügyben gyors eljárást kért az abban illetékes kassai, egyes számú járásbíróságtól. A 97 éves férfit többször is kihallgatták, ezek során tagadta, hogy kegyetlenkedett volna a kassai gettóban.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szombati számában olvashatják.
