– Voltak családi rendezvények, ahol találkoztak Portik Tamással?
– Nagyon ritkán találkoztunk vele, egy-egy percre jött be néha. De Almával kapcsolatban volt, a lányom 18. születésnapján, 1995 augusztusában például elutaztak Monte-Carlóba.
– Hogyan tudta volna felhasználni a családot, ha nem ismerkedik meg önökkel?
– Ő már tudott rólunk mindent, hogy milyen anyagi helyzetben, átlag feletti életszínvonalon éltünk.
– A lányával beszéltek erről a kapcsolatról és az aggályaikról?
– Persze, de 18 éves kora után nem tudtunk beleszólni az életébe, hiszen szerelmes volt. A balettintézetben tanult, majd egy franciaországi ösztöndíjat is nyert. Mi elengedtük volna Toulouse-ba, de éppen ezért nem is tilthattuk meg neki, hogy kivel találkozzon. Becsülöm is a lányomat azért, hogy a 18. születésnapját megvárta azzal, hogy elmélyüljön ebben a kapcsolatban. Az első unokám 1997 augusztusában született meg.
– Ezután Alma lassan eltávolodott önöktől?
– Nem, velünk élt, mivel Portik Tamást 1997-ben körözni kezdték. Az első időkben egyébként úgy tudtuk, hogy Honti Tamás a neve. De egyszer adott egy névjegykártyát, hogy ő az Energol Kft. kereskedelmi igazgatója, ekkor ismertük meg az igazi nevét. Ez is furcsa volt, hiszen egy cégvezetőt nem így képzeltünk el. Ha valaki beszélt vele, három-négy mondat után világossá vált, hogy hiányosak az ismeretei.
A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
