Az olajmaffia árnyékában

A Fenyő-gyilkossággal összefüggésben is kihallgatták tanúként Riskó Juditot, aki a Magyar Nemzetnek beszélt arról is, hogy lánya miképp ismerkedett meg Portik Tamással.

– Hogyan ismerkedett meg a lánya, Halmos-Riskó Alma Portik Tamással, az Energol volt igazgatójával?
– Kezdjük azzal, hogy amikor a lányom megismerte Portik Tamást, akkor Portik úr rólunk, a Riskó családról már mindent tudott.

– Ezt miből gondolja?
– Mert Alma beszélt erről is.

– Én nem ismerem a Riskó famíliát, mit tudhatott önökről Portik Tamás?
– Magyar és nemzetközi viszonylatban is ismert a családunk az orvosszakmában. Édesapám, édesanyám és a testvéreim is kiemelkedőt alkottak saját szakmai területükön. Egy viszonylag jómódban élő családról van szó.

– Miért lett volna szüksége lánya udvarlójának ezekre az információkra?
– Később ezt is elmondta nekünk. A családon és annak kapcsolatain keresztül akarta a bűnös úton megszerzett vagyonát tisztára mosni.

– Térjünk vissza arra, hogyan ismerkedtek meg az Energol volt vezetőjével.
– A lányom 16 éves volt, amikor beírattuk az egyik első budapesti edzőterembe, amely tudomásom szerint Héder Barna és Palik László tulajdona volt (az ATSA Fitness Centerben a kilencvenes évek közepétől érdekelt Palik és Héder – a szerk.). Olyan hírességek jártak ebbe az edzőterembe, mint Princz Gábor, a Postabank vezetője (forrásaink szerint Princz nem járt le a klubba – a szerk.) és Frei Tamás újságíró. Alma 16 éves volt ekkor, és itt találkozott a kilenc évvel idősebb Portik Tamással, aki nagyon bennfentesen mozgott a helyen.

– Ez mikor történt?
– 1994-ben. Alma volt az egyik első bérletes a helyen. Biztos, hogy Portik Tamás hatással volt a lányomra, mert bár nagyon zárkózott volt, az első alkalom után megadta a lakásunk telefonszámát. Később szeptemberben Portik megjelent egy nagy autóval, és száz szál rózsát hozott Almának. Húsz perccel később visszatért, ám már egy nyitott Mercedesszel és egy újabb ajándékcsomaggal. Már ekkor érthetetlen volt, hogy egy 25 éves fiatalember miért jár luxusautókkal. Nem volt szimpatikus, kérleltük a lányunkat, hogy ne találkozzon vele többet. Féltettük tőle.

– Mitől tartottak: a pénzétől, a kinézetétől?
– Jóképű volt egyébként. De tudtuk, hogy Magyarországon tisztességes munkával mennyi pénzt lehetett keresni. A viselkedésén és a hanghordozásán lehetett érezni, hogy milyen társadalmi közegből jött.

– Voltak családi rendezvények, ahol találkoztak Portik Tamással?
– Nagyon ritkán találkoztunk vele, egy-egy percre jött be néha. De Almával kapcsolatban volt, a lányom 18. születésnapján, 1995 augusztusában például elutaztak Monte-Carlóba.

– Hogyan tudta volna felhasználni a családot, ha nem ismerkedik meg önökkel?
– Ő már tudott rólunk mindent, hogy milyen anyagi helyzetben, átlag feletti életszínvonalon éltünk.

– A lányával beszéltek erről a kapcsolatról és az aggályaikról?
– Persze, de 18 éves kora után nem tudtunk beleszólni az életébe, hiszen szerelmes volt. A balettintézetben tanult, majd egy franciaországi ösztöndíjat is nyert. Mi elengedtük volna Toulouse-ba, de éppen ezért nem is tilthattuk meg neki, hogy kivel találkozzon. Becsülöm is a lányomat azért, hogy a 18. születésnapját megvárta azzal, hogy elmélyüljön ebben a kapcsolatban. Az első unokám 1997 augusztusában született meg.

– Ezután Alma lassan eltávolodott önöktől?
– Nem, velünk élt, mivel Portik Tamást 1997-ben körözni kezdték. Az első időkben egyébként úgy tudtuk, hogy Honti Tamás a neve. De egyszer adott egy névjegykártyát, hogy ő az Energol Kft. kereskedelmi igazgatója, ekkor ismertük meg az igazi nevét. Ez is furcsa volt, hiszen egy cégvezetőt nem így képzeltünk el. Ha valaki beszélt vele, három-négy mondat után világossá vált, hogy hiányosak az ismeretei.

A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.