Közös felelősség a horvátok magyarországi megmaradása

Áder János magyar köztársasági elnök a Magyarországon élő horvátok megmaradásáért vállalt közös felelősséget.

Áder János úgy vélte, a horvát államfő részvételének az országos horvát napon az az üzenete, hogy a Magyarországon élő, sokféle hagyományt őrző horvátok közösségként való megmaradása mindkét ország felelőssége, sőt szívügye. „Nyolc évszázadon át egy államban éltünk, egy királyt tiszteltünk, egyek voltak céljaink akkor is, ha más nemzethez tartoztunk. A horvátok és a magyarok közös államiságára mindkét nép méltósággal és büszkeséggel tekinthet” – fogalmazott.

A köztársasági elnök feltette a kérdést, hogy hány olyan együttélés ismert a világ népei között, amely nem keltett komoly vitákat, nem okozott háborút. Rámutatott, hogy a barátság, a tisztelet, az egymásért érzett felelősség, a közös múlt nyomán még erősödött is. „A magyar–horvát közös história ma is mindkét nemzet tulajdona. Sem elbitorolni, sem újraírni, sem átértelmezni nem akarta s nem akarja senki” – hangsúlyozta.

Szívügy Horvátország európai uniós csatlakozása

Áder János szerint a kölcsönös megbecsülés és tisztelet az, amelyre horvátok és magyarok építhetnek. A horvátok büszkék voltak arra, ami horváttá teszi őket, megőrizték mindazt, ami utódaikat is horváttá teheti. „Ugyanígy bölcsen és helyesen cselekedtek azok a magyarok is, akik ragaszkodtak magyarságukhoz, amikor a történelem úgy fordult, hogy ők találták magukat egy határ másik oldalán, kisebbségi sorban” – fűzte hozzá.

Az államfő hangsúlyozta, büszke arra, hogy Magyarország kezdettől fogva szívügyének tekintette Horvátország európai uniós csatlakozását, és uniós elnöksége idején felgyorsította ezt a folyamatot. „Szeretnénk, ha a régi összetartozás, a közös múlt, a közös örökség ápolása az Európai Unióban kapna új kereteket, az európai családon belül nyerne új tartalmat, távlatokat” – mondta. Áder János rámutatott: a két ország közötti bizalom jele, hogy mindkét állam természetesnek vette a területén élő horvát és magyar kisebbségek kettős állampolgárságát.

A köztársasági elnök kitért arra is, hogy a magyarországi horvát nemzetiség jól szervezett, közösségük aktív és tevékeny. Magyarország pedig számít minden horvát nemzetiségű polgárának teljesítményére. Úgy vélte: fontos megőrizni a közös tudást, azokat az eredményeket és sikereket, amelyeket a magyarországi horvát kisebbség ért el identitása megtartásában. „Olyan teljesítményt kell tisztelnünk, ami magyarságukat is erősíti” – tette hozzá.

A horvátok hozzájárultak a magyarországi rendszerváltáshoz

Ivo Josipovic beszédében azt emelte ki, hogy Magyarország Európában élen jár a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén, s erre Horvátországban is nagy hangsúlyt fektetnek. Rámutatott, a magyarországi horvátok szilárd alapot képeznek, összekötő kapocs szerepet töltenek be a két ország viszonyában. Utalt rá, ez az egyik legszervezettebb anyaországon kívüli horvát kisebbség, és ez politikai és kulturális téren is megmutatkozik. Hozzáfűzte: a magyarországi horvátok hozzájárultak a magyarországi rendszerváltáshoz, a demokratizálódási folyamatok elindulásához. A horvát államfő szólt arról, hogy a hamarosan megkezdi működését Horvátországban az a hivatal, amely a határon túl élő horvátok összefogásával, együttműködésével további pozitív változásokat hozhat a horvát–magyar kapcsolatokban is.

Ivo Josipovic végezetül köszönetet mondott Magyarországnak, amiért támogatta hazája európai integrációját. A két államfő a Kodály Központban megtekintette az intézmény aulájában berendezett, az 1100 éves magyar–horvát kapcsolatot fotókon és tablókon bemutató tárlatot.

Az országos horvát napon kitüntetéseket vehettek át a Magyarországon élő horvát kisebbség oktatásában, nevelésében, kultúrájának támogatásában, hagyományainak ápolásában kiemelkedő munkát végző szakemberek. Az ünnepségen felléptek a Pécsi Horvát Színház művészei és mások mellett horvát iskolai csoportok is.