William Lacy Swing, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) főigazgatója hétfői budapesti sajtótájékoztatóján közölte, hogy a 2013-as vizsgálat a jólét kérdésére koncentrált, mert a migránsok többségének ennek elérése a cél. Mint mondta, az északról északra tartóknál pozitív a gazdasági hatás, a délről északra tartóknál pedig inkább személyes, érzelmi kérdés a váltás. A hatás a motivációtól függően eltérő azoknál, akik északról délre költöznek, míg a délről délre tartók útja elsősorban a túlélésről szól, és hasonlóan keményen kell küzdeniük, mint az ott élőknek. A jelentés elkészítéséhez 25 ezer migránst kérdeztek meg a világ 150 országában – ismertette a főigazgató.
Magdalena Majkowska-Tomkin, az IOM magyarországi képviselet-vezetője a migrációs útvonalakról kifejtette: a dél-észak irány a fejlődő és fejlett országok közötti útra utal, ez a délről délre tartókéval együtt a leggyakoribb. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egyre jelentősebb a gazdag országból fejlődőbe tartó áramlat is, sok uniós tagállambeli lakos egykori kolóniára megy dolgozni vagy nyugdíjasként telepedik le, emellett erős a diákok migrációja is.
Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára kifejtette: a migráció Magyarországra is erős hatást fejt ki, folyamatosan van aktualitása. Példaként említette a szír helyzetet, a lampedusai hajószerencsétlenséget, továbbá azt, hogy a Fülöp-szigeteki tájfun is várhatóan migrációs hullámot generál. Kitért arra, hogy Magyarország migrációs szempontból tranzitország, az érintettek Törökországból, Görögországból, Ázsiából, Észak-Afrikából elsősorban Szerbián keresztül érkeznek.
Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója rendkívülinek nevezte a 2013-as évet, mert a menedékkérők jelentősen megnőtt száma próbára tette a hazai intézményrendszert. Ismertetése szerint 2011-ben 693 külföldi érkezett illegálisan, 2012-ben 2157, idén október végéig pedig már 17 ezer, és valószínűleg év végéig eléri a 20 ezret a számuk. Végh Zsuzsanna megjegyezte: az érintettek elsősorban a szegénység elől menekülnek, és eddig több mint 70 származási országot rögzítettek.
A BÁH főigazgatója jelezte: kirívóan sok a koszovói kérelmező: 2012-ben 219-en voltak, idén már több mint 6000-en. Sokan érkeztek Pakisztánból, Afganisztánból, Szíriából is, az ő nemzetközi védelmi szükségletük jogos, hazánk senkit nem küldött vissza közülük.
A hazai befogadóállomások szűkösségére utalva Végh Zsuzsanna megjegyezte: az 1500-as kapacitás korábban elegendő volt, idén már nem, ezért átmeneti megoldásként olykor tornatermeket, kulturális központokat alakítottak át a migránsok elhelyezésére. Hozzátette, az idén átadott vámosszabadi befogadóállomással kapcsolatos korábbi aggályokat az intézmény nem igazolta, sem közbiztonsági, sem közegészségügyi veszélyt nem jelentenek az ott-tartózkodók. Az országba érkezők ellátására októberig 2 milliárd forintot költött az állam, ez az összeg kétszerese a tavalyinak – tette hozzá.
