A tárgyalás utáni sajtótájékoztatón a miniszter kiemelte: mivel nincs nyitott vagy vitás kérdés, zavartalan az együttműködés a két ország között, azokra a területekre kell összpontosítani, amelyeken szorosabbra fűzhetik kapcsolataikat, ilyen az energiabiztonság, az energiahálózatok összekötése.
Mivel a Nabucco-projekt megszűnt, egy olyan új elképzelésre kell fókuszálni, amelynek keretében a régió országai összekötik energiaellátó hálózataikat, elsősorban a földgáz esetében – mondta. Közölte: ebben az ügyben kezdeményezik, hogy várhatóan jövő januárban egyeztessenek a külügyminiszterek az úgynevezett V4+ formátumban, vagyis a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) tárcavezetői görög, bolgár és román kollégáikkal együtt.
Martonyi János arról is beszélt, hogy Magyarország és Bulgária együttműködik az EU-ban is, mert a legtöbb kérdésben közösek az érdekeik. Ezen ügyek között említette az unió bővítését és a keleti partnerségi kezdeményezést. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: a program november végi vilniusi csúcstalálkozójára készülve különösen hasznos és fontos a mostani véleménycsere.
A külügyminiszter arra is kitért, hogy bolgár partnerével tárgyaltak a menekültkérdésről, a migrációról is, amely az elmúlt hónapokban egyre komolyabb kérdéssé vált.
Krisztian Vigenin hangsúlyozta: sok közös érdek is összeköti Bulgáriát és Magyarországot, így együtt léphetnek fel az energiabiztonság megteremtéséért, az EU bővítéséért a Nyugat-Balkán felé, valamint a keleti partnerségi kezdeményezés sikeréért.
A bolgár politikus kiemelte: országa nagyra értékeli Magyarország szerepét a közép-európai régióban, továbbá a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) és a visegrádi csoport elnökeként végzett munkáját.
Magyarország 2013. január 1-jétől egy éven át tölti be a KEK elnöki posztját, a visegrádi csoport élén pedig július 1-jétől egy éven keresztül áll.
