Köztér, tábla: gyarapszik Antall valódi öröksége

A rendszerváltoztatás utáni első miniszterelnök, Antall József emlékét őrző táblát avattak Gödöllőn.

Az avatás alkalmából tartott ünnepségen jelen volt az egykori miniszterelnök özvegye és fia, valamint Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai államfő özvegye, a kis tér elnevezését kezdeményező Nemzeti Együvé Tartozás Alapítvány kuratóriumának elnöke, illetve Juhász Judit, az Antall-kormány szóvivője.

A megemlékezők beszédeikben nemcsak a szinte az „ismeretlenségből” a politika élvonalába előlépett volt kormányfő politikusi erényeit, hanem emberi nagyságát is méltatták.

Gémesi György (Gödöllői Lokálpatrióta Klub), a Pest megyei település polgármestere felidézte: Antall Józsefhez személyes jó kapcsolat fűzte. Az egykori miniszterelnök többször is járt Gödöllőn, segítséget nyújtott a királyi kastély felújításának elindításában is. A polgármester azt mondta, hogy noha a nagy formátumú politikus húsz éve (1993. december 12-én) meghalt, a mai fiatalok körében is igény van arra a típusú szellemiségre, amelyet képviselt. Emlékeztetett: Antall volt az első kormányfő, aki kimondta: lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretne lenni. (Ezt a gondolatot az emléktáblájára is rávésték.)

Az Antall-kormány volt szóvivője azt mondta, „Antall Józseftől távol állt az olcsó hatásvadászat (...) iróniával vitázott”, de nem hiányzott jellemvonásai közül az önirónia sem. Juhász Judit felidézte, hogy Antall József sorozatban elhárította az őt joggal megillető kiváltságokat, míg a „ravasz, rosszindulatú, gyűlölet diktálta” támadásokra való reagálások helyett a munkájára, az előtte álló hatalmas kihívásokra összpontosított.

A volt kormányszóvivő az 1990–1993 közötti évekre emlékezve úgy fogalmazott: a médiaháború, „Bős-Nagymaros” vagy épp a taxisblokád időszakában nagyon sok volt a kormányzati feladat és kevés az idő. Juhász Judit elmondta, a nemes értelemben vett szerénységéről is ismert Antall József tudott arról, hogy megfigyelték, hogy 1956 és 1989 között harminc besúgó jelentette minden lépését, mégis „torzulás nélkül” elviselte mindezt.

Szólt arról is, hogy a miniszterelnök még betegsége idején is rendkívül sokat dolgozott, szinte „kidőltek” mellőle az egyébként általa megbecsült munkatársai. Neki tulajdonítható az is, hogy a kormányszóvivőnek még utólag sem kellett soha magyarázkodnia – húzta alá Juhász Judit, hozzátéve: Antall József pontosságát, tájékozottságát, műveltségét nemcsak a határainkon belül, hanem azokon túl is nagyra becsülték, halála tömegeket érintett meg.

„A gondolkodó igaz emberre”, a rutinos, higgadt, határozott stílusú politikusra emlékezett Koszó Péter, az 1990 és \'94 közötti parlament MDF-frakciójának tagja, Hódmezővásárhely jelenlegi alpolgármestere is. Emlékeit felidézve egyebek mellett arról beszélt, hogy az egykori miniszterelnök parlamenti felszólalásaiban mindig pontosan idézett, minden „apró ügyből” néhány perc alatt a lényeget tudta kiemelni. Bár többen kritizálták „arisztokratikus, távolságtartó” megjelenése miatt, s a „gyűlölködő ellenzék” sem kímélte, ő ezt sztoikus nyugalommal viselte el – tette hozzá.

Amikor már tisztában volt betegségének súlyosságával, akkor sem a nevét „megörökítő” presztízsberuházáson törte a fejét, inkább előrelátóan elrendezte és átadta dolgait – mondta Koszó Péter.

Az ünnepség befejező részében leleplezték a volt miniszterelnök halálának 20. évfordulója tiszteletére készíttetett emléktáblát. Antall József özvegye azt mondta: férjének szellemisége itt van, bár ő már átlépett a történelembe.