Az új vonalat Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester jelenlétében adták át a kelenföldi végállomáson. A kormányfő, a főpolgármester és kíséretük metróval érkezett a kelenföldi állomásra fél tíz előtt néhány perccel, majd Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke átadta Tarlós Istvánnak a metró vasútbiztonsági tanúsítványát és engedélyét.
Orbán Viktor beszédében kijelentette: mindenekelőtt a 2010-ben létrejött és azóta is fennmaradt összefogásnak és egységnek köszönhető a 4-es metró átadása, amelyre régóta várt Budapest, „lassan több mint negyven éve”, hiszen a metróépítés terve egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza.
Azonban mikor 2006-ban megkezdődött az építkezés, „eleinte nem volt benne sok köszönet”, mert a költségek egyre magasabbra rúgtak, a megvalósulás esélye pedig egyre távolodott – mondta, hozzátéve: akkoriban a fővárosiak kezdtek megbarátkozni a gondolattal, hogy a 4-es metrót csak unokáik fogják használni, vagy még ők sem. A Chuck Norris-viccekre utalva úgy fogalmazott: „ma már nem kell Chuck Norrisnak lennünk ahhoz, hogy utazhassunk a 4-es metrón”.
Beszédében felidézte, hogy 2010 előtt, húsz éven át a főváros és az éppen aktuális kormány kutya-macska barátságban élt, „a főváros folyamatosan dackorszakba merevedett”. Budapest akkor lesz újra büszke főváros – mondta –, ha nagy dolgokra vállalkozik, ám ezt csak akkor teheti meg, ha megtalálja az együttműködés módját a mindenkori kormányzattal. A cselekvéshez ugyanakkor erő is kell, az erőhöz pedig egység – folytatta Orbán Viktor, aki ezért azt javasolta a budapestieknek, őrizzék meg a 2010-ben létrehozott egységet.
Az eddigi eredmények között említette a Kossuth tér megújítását, a Budapest Music Centert, a Zeneakadémia és az Erkel Színház felújítását, a hamarosan elkészülő Várkert bazárt, a Fradi-pályát, az Erzsébet téri Gödört, a Ludovikát, valamint a Tüskecsarnokot.
Tarlós István az átadási ünnepségen kijelentette: megvalósult Magyarország utóbbi évtizedeinek egyik legnagyobb beruházása. „Zűrzavaros előkészületeket, majd komoly erőfeszítéseket követően” befejeződött Budapest negyedik metróvonalának építése – fogalmazott a főpolgármester, hozzátéve: pénteken az utasok is birtokba vehetik a létesítményt. Azt mondta, a fővárosi metróhálózat mostani gyarapodása azt mutatja, hogy Budapest és az ország vezetősége „akar és képes együttműködni”.
Tarlós István beszélt arról, hogy a 4-es metrót nem Demszky Gábor volt főpolgármester találta ki, hanem közel húsz évvel korábban már megszületett az ötlet. A korábbi főpolgármester azonban szinte a „megszállottjává vált” a 4-es metrónak; nem tudtuk meg pontosan, hogy miért nem az orosz államadósság terhére állapodtak meg a kivitelezésben – jegyezte meg. Tarlós István szerint „szerencsésebb lett volna”, ha Demszky Gábor regnálása idején hangsúlyosabban a műszaki, gazdasági és kevésbé politikai, kommunikációs kérdésként kezelték volna az ügyet.
A 2010-ben hivatalba lépő városvezetésnek emberpróbáló harcot kellett folytatnia, hogy a félkész állapotban lévő metró korábban kötött szerződéseit korrigálja, életre keltse, megmentse és befejezze a projektet – mondta.
„Alternatív metróátadót” tartott a baloldali ellenzék péntek délelőtt a fővárosi Szent Gellért téren, korábbi városvezetők jelenlétében. Hangsúlyozták: a szocialista-liberális városvezetőség nélkül a 4-es metró nem készült volna el. Horváth Csaba korábbi főpolgármester-helyettes, az MSZP fővárosi frakcióvezetője azt mondta: a reggel Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester részvételével megtartott hivatalos átadás egyoldalú volt, és a jelenlegi kormányfő „csak szavakban fúrta” a 4-es metrót – fűzte hozzá. Azt is mondta, hogy az új metróvonal, bár az alagút és az állomások 2010-re szerkezetkészek voltak, még nem készült el, csak az első, Keleti pályaudvarig tartó szakasz építése fejeződött be. Azt ígérte, ha a baloldal győz a választáson, megkezdik a Bosnyák térig tartó szakasz tervezését. Horváth Csaba kiemelte: a metró elkészülte a szocialista-szabad demokrata kormányoknak köszönhető, az első Orbán-kormány leállította az építést, 2010 után pedig csak azért fejezte be, mert már visszafordíthatatlan volt. Szerinte Orbán Viktornak ezzel együtt annyi köze van a 4-es metróhoz, mint „Puskás Ferencnek Felcsúthoz”. „Ha mi nem lennénk, ez a metró nem valósul meg” – mondta több jelen lévő egykori városvezetőre is utalva. A rendezvényen Gy. Németh Erzsébet (DK), Molnár Gyula korábbi XI. kerületi polgármester és Szabadai Viktor, a Magyar Liberális Párt politikusa is felszólalt.
A főpolgármester emlékeztetett: a 2005-ben és 2006-ban kötött nemzetközi szerződések 2010-ben már nem engedték meg a beruházás folytatásának a mérlegelését. A szerződések újratárgyalásával azonban tízmilliárdokat szereztünk vissza a városnak, és „metrópolitizálás helyett metróépítést” folytattunk – tette hozzá. Az előző főpolgármester és munkatársai a Medgyessy-kormány idején elkezdték, mi viszont az Orbán-kormány idején és annak segítségével befejeztük a „gigaberuházást” – jelentette ki Tarlós István.
Felhívta a figyelmet, hogy a 4-es metró vonalán kezdetben előfordulhatnak „kisebb kényelmetlenségek, zavarok”. Ezek egy bonyolult rendszer gyermekbetegségeinek tekintendők világszerte – fűzte hozzá. Közölte, a 4-es metró szerelvényei csúcsidőszakban két-három percenként járnak majd.
Az utasok péntek déltől vasárnap üzemzárásig ingyenesen utazhatnak a 4-es metró vonalán. Az ünnepségen felavatták a metró elindításának talajba gravírozott emléktábláját, majd Orbán Viktor és Tarlós István – később pedig a jelentős számú sajtómunkatárs is – végigutazott a vonalon.
A 7,3 kilométeres, tíz állomást magába foglaló első szakasz építése 2006-ban kezdődött el. A két különálló alagútból álló 4-es metró a budai végállomásáról, a Kelenföldi vasútállomásról indulva a Bikás parknál, Újbuda-központnál, a Móricz Zsigmond körtéren, a Szent Gellért téren, a Fővám téren, a Kálvin téren, a Rákóczi téren, majd a II. János Pál pápa téren áll meg, a végállomása pedig a pesti oldalon a Keleti pályaudvar.
A vonalalagutak belső átmérője 5,2 méter, a vasúti nyomtáv 1,435 méter, az állomások mélysége 14,5-31 méter közötti, az állomásszerkezetek hossza 69-257 méter közötti, az állomási peronok hossza 80 méter, az állomások jellege pedig középperonos.
Az eseményen kiosztott ismertetőben azt írták, hogy a vonalra összesen 15 darab, egyenként négy kocsiból álló, egy légterű metrószerelvény érkezett, amelyek automata irányításúak. Az utasforgalmi próbaüzem idején, minimum hat hónapon keresztül a teljes biztonság érdekében még tartózkodik ugyan vonatkísérő személyzet a szerelvényeken, de azt követően a járművekben található vezetőfülkéket elbontják.
A projekt az állam és a főváros közös finanszírozásában, az EU társfinanszírozásával valósult meg. A beruházás összköltsége 452,5 milliárd forint – ebből 180 milliárd forint az uniós forrás –, amely tartalmaz 67,5 milliárd forint maximális kockázati tartalékot a szerződéses vitás kérdések, az esetleges többletkövetelések rendezésére.
