A miniszterelnök a Kanizsai Dorottya Kórház két fejlesztési programjának zárásaként tartott avatón azt mondta: 2010-ben úgy gondolta, négy év elteltével az lehet a legjobb hír, hogy egyetlen kórház sem dőlt be, de ennél többre futotta Magyarország erejéből.
„A magyar egészségügyi rendszert biztos alapokra helyeztük.” A kórházak adósságát a négy évvel ezelőtti 120 milliárd forintról a negyedével sikerült csökkenteni, közel 400 program keretében 300 milliárd forintot meghaladó fejlesztés zajlik az ágazatban, és sikerült megfordítani a trendet, így a 2009-es szint alá szorult az egészségügyi dolgozók elvándorlása – sorolta az eredményeket a kormányfő.
Hozzátette: 22 új mentőállomás épült és 60 megújult, illetve 200 új mentőautót állítottak szolgálatba, az egészségügyet érintő bérrendezés jóvoltából pedig „mintegy 100 ezer orvos és ápoló helyzetét sikerült megkönnyíteni”. A béremeléshez és -fejlesztésekhez szükséges forrásokat nem máshonnan vonták el, hanem leginkább a népegészségügyi termékadóból befolyt összegből teremtették elő – hívta fel a figyelmet Orbán.
A kormányfő arra emlékeztette a szavait többször is tapssal megszakító hallgatóságát, hogy március 1-jétől „új időszámítás kezdődött Nagykanizsán”, mert a korábban felhalmozott 6,3 milliárd forintos adósságból a várost a kormány teljes egészében kiváltotta. Ezzel együtt az elmúlt négy évben 35 milliárd forintnyi fejlesztés érkezett a városba, vagyis „Nagykanizsa jó vásárt csinált kormányával”.
Orbán felidézte, hogy a négy évvel ezelőtti kormányváltáskor nemcsak a magyar gazdaság talpra állítását vállalták, hanem „az összeomlás szélére sodródott magyar egészségügy” megmentését is. „Magyarország újraiparosításának programja pehelysúlyú mérkőzés volt ahhoz képest, amivel az egészségügy újjászervezése közben szembe kellett néznünk” – fogalmazott.
A nagykanizsai kórház mintegy 3,5 milliárd forintos újonnan épült sürgősségi osztályának és infrastruktúrafejlesztési programjának avatása kapcsán arra is emlékeztetett, hogy az intézményben ilyen átfogó rekonstrukció több mint 20 éve nem volt. A mostani fejlesztés eredményeként „a kor technológiai színvonalának megfelelő, optimálisan kihasználható, költséghatékonyan és fenntartható módon működtethető egészségügyi intézmény jött létre” – jelentette ki a kormányfő.
Utalt ugyanakkor arra is, hogy további fejlesztések is folyamatban vannak, a nagykanizsai mentőállomást is részlegesen felújították, illetve egy új mentőautót is szolgálatba állítottak. Konszolidálták a kórház működését, a dolgozók bérfejlesztésére pedig közel félmilliárd forintot fordítottak tavaly és tavalyelőtt.
A miniszterelnök kiemelte: a 2008-as, vizitdíj és kórházi napidíj elleni népszavazáson „közösen mondtunk nemet arra, hogy a magyar egészségügyi rendszerből üzletet csináljanak”, pedig 2007-ben „már ott sündörögtek a kormány mögött a befektetőknek álcázott spekulánsok”, akik kész tervekkel rendelkeztek a magyar egészségügy teljes privatizációjáról. Belegondolni is rossz, mi történt volna, „ha az egészségügy az extraprofitot kergető spekulánsok kezébe kerül, éppen csak egy évvel a válság kirobbanása előtt” – mondta.
Úgy fogalmazott, hogy a közműcégek privatizációjakor az új tulajdonosok „annyit kértek tőlünk, amennyit nem szégyelltek”, és ugyanez történt volna az egészségügyben is. „Úgy tekintettek a társadalombiztosítást egyébként becsülettel megfizető magyarokra, mint akik csak potyautasok a rendszerben, és arra akartak kényszeríteni minket, hogy vegyünk jegyet oda, ahol egyébként bérletes helyünk van” – mondta Orbán Viktor.
Kijelentette: vannak viták arról, hogy milyen eredményeket ért el vagy érhet el Magyarország, de „egyetlen épeszű ember”, még az ellenzéket támogató magyarok sem vonhatják kétségbe, hogy „Magyarország a jövő felé fordult, a maga útját járja” és ismét van jövője, amivel kizárólag saját maga rendelkezik. „Ne engedjék, hogy Magyarországot bárki visszafordítsa abba a félhomályos zsákutcába, ahonnan olyan nagy erőket mozgósítva sikerült megtalálni a kiutat” – szólított fel.
Orbán azt mondta, az elmúlt négy esztendőben a kormány azt tartotta a legfontosabb feladatának, hogy „megvédje a magyar embereket és megvédje az érdekeiket” a bankokkal, a rezsicégekkel, a brüsszeli bürokratákkal szemben, de köszönetet mondott azoknak, akik viszont „megvédték a kormányukat”.
Derültséget keltve úgy fogalmazott: „saját magunk dicsérete olyan fontos dolog, hogy nem bízhatjuk másra”. De komolyra fordítva a szót, mindenki láthatta, hogy „a szakadék széléről kellett visszarántani Magyarországot” – mondta. A választási kampányra vonatkozó gondolatait azzal zárta, hogy egy nagy hagyományú polgári városban csak annyit mondhat: Soli Deo gloria (Egyedül Istené a dicsőség).
A nagykanizsai kórházi fejlesztések avatásán mások mellett jelen volt Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, valamint Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója. A rendezvényen több százan vettek részt, kisebb részben a kormány ellen demonstrálók, akik például „Mutyik, stadionok helyett munkahelyet!” feliratú táblákat emeltek a magasba.
