Szájer József és Gál Kinga – akik jelenleg is EP-képviselők – Magyarország nagykövetének nevezték az EP 21 magyarországi tagját. Szájer József szerint hazánkat már olyan országként tartják számon Európában, amely kiáll magáért, és amelynek vannak saját megoldásai. Ezt ugyan minden ponton próbálták akadályozni, a stratégia mégis sikeres volt, ami tiszteletet ébreszt – tette hozzá.
A politikus, aki elmondása szerint akár a szocialista Szanyi Tiborral is szövetkezne Brüsszelben a magyar érdekérvényesítés érdekében, arra is felhívta a figyelmet: a Fidesz–KDNP listája az első, amelyen minden magyarlakta határon túli terület is képviseletet kapott. A nemzeti lista első számú üzenetének nevezte a magyar nemzet egységét. Megemlítette, hogy annak létrehozásához szükség volt az állampolgársági törvényre.
Szájer József a jövőben azt erősítené, hogy a magyarok gazdasági értelemben is komoly részei legyenek az uniónak, és szűnjön meg az a láthatatlan határ, amely a tíz éve csatlakozott országok és a régebbi tagállamok között van.
Szólt arról is: az Európai Néppártnak a magyarok talán a legkevésbé fegyelmezett tagjai, ha kell, akár saját frakciójuk ellen is szavaznak. Ez elmondása szerint legtöbbször agrár- vagy környezetvédelmi kérdésekben fordult elő.
Az Európai Egyesült Államok gondolatával kapcsolatban úgy vélekedett: ez a nemzeti önállóság feladását jelentené és a magyar alaptörvénnyel is szembemegy. Ugyanakkor tévesnek nevezte azt a koncepciót is, amely hazánk unióból való kilépését szorgalmazza.
Az euró bevezetéséről szólva kijelentette: ez akkor lesz időszerű, amikor a magyar gazdaság érett lesz rá, amikor azt erősíteni és nem gyengíteni fogja. Görögország, Portugália és Írország példáját hozta fel arra, hogy egy ország elvétheti a bevezetés időpontját, és az kárára válhat.
Szájer József pártja április 6-ai választási győzelmét nagyobb sikernek nevezte a korábbinál, hangsúlyozva, most ugyanis valamire és nem valami ellen szavaztak az emberek. Gál Kinga ehhez azt fűzte hozzá: a legfontosabb, országgyűlési választási sikerhez további két segédpillérre van szükség, az európai képviseleti többségre és az önkormányzatira.
A politikus szerint, bár az országnak tíz éve van képviselete az Európai Parlamentben, az unió előnyeit mégis csak 2010 után lehetett értékelni, amikor az ottani politikusok többsége ki merte mondani, milyen értékek érvényesülését szeretné látni.
„Már nem egyirányú üzenetek vannak, hanem párbeszéd” – mondta, és a konfliktusokat nevezte az árnak azért, hogy Európa olyanná váljon, amilyennek Magyarország szeretné.
Gál Kinga a kisebbségi érdekek védelmének fontosságát is hangsúlyozta, ezt olyan területnek nevezte, amelyért még sokat kell tenni. Mint mondta, küzdeni kell a kettős mércék ellen, amelyek értelmében a magyar alaptörvénnyel kapcsolatban Európa számon kérte országunkon a kisebbségi jogok érvényesítését, egyes országok kettős állampolgárságot tiltó jogszabályai esetében azonban nem lát beavatkozási lehetőséget.
Az erzsébetligeti találkozón a vendégeket Szatmáry Kristóf, a Fidesz országgyűlési képviselője és Kovács Péter (Fidesz–KDNP) kerületi polgármester fogadta.
