Némileg mérsékelte a jogalkotás iramát idén az Országgyűlés, kevesebb törvényt és törvénymódosítást fogadott el a parlament, és a jogi dokumentumokat tömörítő Magyar Közlöny is „csupán” 6500 oldalon jelent meg. Igaz, utóbbi szám is csak a korábbi évekhez képest jelent csökkenést.
A második Orbán-kormány ugyanis követhetetlen jogalkotást folytat 2010 óta, amióta körülbelül 265 ezer oldal terjedelemben jelent meg Magyar Közlöny. Összehasonlításképp: 1945 és 2005 között, vagyis hatvan év alatt összesen 195 ezer oldal terjedelmű volt a hazai hivatalos lap, ehhez képest a Fidesz–KDNP-kormányzás 6 éve alatt ennél 70 ezerrel több oldalon jelent meg a közlöny. Utóbbi szám átlagosan napi 120 oldalnyi friss jogi szöveget jelent, de akadt olyan év is – 2013 –, amikor napi 250 oldalnyi jogi szöveget adtak ki.
A Magyar Nemzet korábban jogászokkal elemezte a szinte követhetetlen jogalkotási iramot. – Az állampolgár akkor lesz jogkövető, ha szerencséje van – mondta lapunknak Magyar Gábor ügyvéd. Szerinte már a bírák sem tudják, hogy hol tart a jog, tehát azok sem képesek követni a változásokat, akiknek a fő foglalkozásuk a jogalkalmazás. Az ügyvéd szerint képtelenség betanulni és átlátni a törvénygyár által diktált szabályokat.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász meglátása szerint a 2010-ben hatalomra került Fidesz-kormány „őrjöngő” jogalkotásba kezdett, s kezelhetetlen mennyiségű szöveg jelent meg a közlönyben. Hozzátette ugyanakkor, hogy kissé torz képet festenek a statisztikák, ugyanis 2010-ben változott a Magyar Közlöny tipográfiája, a kormányváltás előtt valamivel sűrűbben szedett oldalak jelentek meg a lapban. Szerinte azonban ez nem befolyásolja azt a tényt, hogy képtelenség követni a jogalkotás tempóját.
Zamecsnik Péter ügyvéd is azon az állásponton volt, hogy nagyon nehéz egy átlagos állampolgárnak jogkövető magatartást tanúsítani. Kollégáihoz hasonlóan ő is azt vallotta, hogy lehetetlen követni a jogszabályalkotás kormány által diktált iramát. Mint mondta, ez a jogászok számára is képtelenség.
