Háromszoros eltérések is előfordulnak az ország megyéiben, ha azt vizsgáljuk, hogy az összes kórházi, aktív ágyas (nem krónikus vagy rehabilitációs) kezelések hány százaléka az olyan egynapos ellátás, amelynek során a betegnek nem szükséges befeküdnie. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár friss adatait elemezve megtudtuk: Magyarországon a legnagyobb arányban Pest megyében végeztek egynapos ellátást 2015-ben, 95 ezer beteget bocsátottak el az osztályokról – őket legalább egy éjszakára befektették –, valamint 21 ezer páciens részesült egynapos ellátásban – ők hazamehettek nem sokkal a beavatkozást követően.
A legrosszabb helyzetet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mutatta, a térségben ugyanis 6,4 százalék az egynapos ellátások aránya. Összesen 118 ezer beteget bocsátottak el az osztályokról, csupán 8,1 ezer embert láttak el egynapos ellátás keretein belül. Ez utóbbi szám egyébként összefügghet azzal is, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Pest megyéhez képest rosszabbak a betegek szociális körülményei. Lényeges szempont, hogy van-e olyan hozzátartozó, aki a beavatkozás másnapján vissza tudja vinni kontrollra a beteget; számít, mennyire nehéz a közlekednie a lakhelye és a kórház között; valamint megfelelő körülmények között tud-e pihenni az otthonában – mondta lapunknak korábban Bodnár Attila, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főigazgatója.
Érdekesség azonban, hogy a számok nem egyedül a szociális szempontoktól függenek, mivel azokban a megyékben is durva eltéréseket találtunk, ahol a lakosoknak jobbak a szociális körülményei, például Győr-Moson-Sopronban – 10,9 százalékkal a 12. helyet szerezte meg az egynapos ellátások százalékos arányait elemző listán. Többek között Tolna, Csongrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye is megelőzte. A főváros is a lista végére került, Budapest a 17. helyen szerepel. Összesen 588,4 ezer beteget fektettek be legalább egy éjszakára, miközben 60,1 ezren mehettek haza az ellátást követő néhány órán belül. Így 9,3 százalékos az egynapos ellátások aránya az összes ellátás tekintetében.
A beavatkozás után néhány órával egyébként általában sérv-, szürkehályog-, szemhéj- vagy bizonyos urológiai, nőgyógyászati és plasztikai sebészeti műtéteknél mehet haza a beteg. Arról, hogy mitől függ, benn tartják-e a pácienst, avagy sem, a napokban szakértőket is kérdeztünk. Kiderült, a szociális helyzet mellett a hálapénz és a kórházi ágyak kihasználtsága is szerepel az indokok között. Bodnár Attilától megtudtuk, a hálapénz azért számít érvnek, mert ha benn tartják a pácienst, a hozzátartozók hajlamosabbak többet fizetni az orvosnak. A hálapénz szerinte ezért is káros, hiszen rossz irányba befolyásolja a viszonyokat.
