A FAS A választ már ismerik című írásában a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte: Magyarországon népszavazást rendeznek a menekültpolitikáról, és „az eredmény biztos”, így felmerül a kérdés, hogy miért kell a szavazást megtartani.
A mások mellett elemzőket, valamint harsányi és lyukóvölgyi lakosokat megszólaltató riportban Kovács Zoltán kormányszóvivő a többi között elmondta, hogy a kormány várakozása szerint Szíria és Törökország felől erősödik majd a migrációs nyomás, ezért a referendum politikailag és jogilag is segíti a kormány munkáját.
A szerző megjegyezte: van egy „szirt, amelyen zátonyra futhat a vállalkozás”, mégpedig a részvételi arány, amely jelenleg valamivel az érvényességhez szükséges szint alatt várható, de elemzők „véghajrára” számítanak a „Fidesz-kampányban”.
A legnagyobb példányszámú országos vasárnapi lap, a Bild am Sonntag Utazás Európában című riportsorozatában Miért lettek hirtelen ennyire Orbánok a magyarok? címmel közölt összeállítást Magyarországról, amelyben a szerző, M. Schäfer kiemelte, hogy a lap egy olyan országot mutat be, amely „bezárkózik az idegenek előtt”.
Hozzátette: amikor a németek a magyarokra gondolnak, elsősorban az 1989-es határnyitás jut eszükbe és az, hogy a német alaptörvény a mintája „az 1989 óta érvényes magyar alkotmánynak”. Azonban a tavaly a budapesti Keleti pályaudvarnál rekedt menekültekről készült képekre is emlékeznek, és arra is, hogy a magyarok szögesdrót kerítéssel védik a szerb és a horvát határt, hogy távol tartsák a menekülteket.
A szerző megszólaltatott mások mellett egy 22 éves diákot, aki úgy vélte, hogy a kvótareferendumnak nincs értelme. A Bild am Sonntag szerzője hozzátette: ez a diák „egy kivétel”.
Egyebek mellett kifejtette, hogy az üzletek tisztasága nem magától értetődő, és a kormánynak is voltak már korrupciós botrányai, „de a magyarok mégis Orbánra szavaztak”. Megjegyezte: a Rubik-kockát 20 lépésben ki lehet rakni, de Magyarországnak talán valamivel több lépésre lesz szüksége az ország gondjainak megoldásához.
