Kilenc éve egy fillérrel sem emelkedett az öregséginyugdíj-minimum, ami nem csak a minimális szolgálati idejű időseket érinti, de egyre jobban sújtja a nehéz körülmények között élő gyermekeket is. Több szociális ellátásra való jogosultság, így például a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ugyanis a nyugdíjminimumhoz van kötve. Mivel a jogosultsági küszöb évek óta nem növekedett, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt esztendőről esztendőre egyre kevesebb gyermek tudja megkapni. Hat év alatt több mint 150 ezer gyermek szorult ki a kedvezményezetti körből, jelentős részük így elesik az ingyenes étkezéstől és a térítésmentes tankönyvtől is – tudta meg a Magyar Nemzet.
Mivel szinte minden évben van infláció, ezért a minimálbér is emelkedik. Ám azzal, hogy a nyugdíjminimum ezzel párhuzamosan nem nő, rászorulók tömegei esnek ki a kedvezményezetti körből. Mára odáig fajult a helyzet, hogy a minimálbérből élő, egyedülálló szülő gyermeke nem jogosult a kedvezményre, ahogy az a kétgyermekes család sem, ahol a szülők minimálbért keresnek – mivel így már több ezer forinttal átlépik a jogosultsági határt.
A statisztikai adatokból kiderül: míg 2010-ben még 598 ezer gyermek volt jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és ezzel alanyi jogon ingyenes étkezésre a bölcsődében, az óvodában és az általános iskolában, valamint ötvenszázalékos étkezési kedvezményre a középfokú oktatási intézményekben; addig alig négy évvel később, 2014-ben már ennél több mint százezerrel kevesebb, csupán 494 ezer. A következő egy évben további ötvenezerrel apadt a jogosultak száma, így 2015-ben már csak 442 ezer gyerek volt jogosult a kedvezményre.
Mivel a nyugdíjminimum 2016-ban és 2017-ben sem emelkedett, minden bizonnyal ma már ennél is jóval kevesebben tartoznak a kedvezményezetti körbe, ezek az adatok azonban még nem ismertek.
Tény, hogy a bölcsődékben és óvodákban ma már a gyerekek jelentős része ingyen eszik, ugyanis 2015 őszétől azok az óvodások jogosultak a térítésmentes étkezésre, akiknek a családjában nem éri el az egy főre jutó jövedelem a nettó minimálbér 130 százalékát, 2017-ben 110 224 forintot. Az általános iskolákban azonban ennél sokkal rosszabb a helyzet. Ott léfontosságú, hogy a rászoruló gyerek jogosult-e a kedvezményre. Az alapfokú képzést nyújtó intézményekben ugyanis csak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek ehetnek ingyen – azok, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130 százalékát, egyedülálló szülő vagy tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 140 százalékát. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008. január 1. óta 28 500 forint, így a gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági határa immár több mint kilenc éve 37 050, speciális esetben 39 900 forint. A rászoruló középiskolás diákok helyzete a legkedvezőtlenebb: ők akkor is csak ötvenszázalékos kedvezményre jogosultak, ha családjukban az egy főre jutó jövedelem az említett határ alatt marad.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak az ingyenes étkezésen felül térítésmentesen kapják a tankönyveket is. Jelenleg alanyi jogon csak alsó tagozatban jár ingyen a könyv, felsőben és középiskolában azonban fizetni kell érte – kivéve, ha a gyerek jogosult a kedvezményre, nagycsaládban él, vagy tartósan beteg, vagyis az ingyenes könyvektől is rászorulók tízezrei estek el az elmúlt években. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyerekek ráadásul augusztusban és novemberben természetbeni támogatást is kapnak Erzsébet-utalvány formájában – készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására fordíthatják. A természetbeni támogatás alapösszege hatezer forint, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek hatezer-ötszáz forint.
Ennél is rosszabb a helyzet, ha azt vizsgáljuk, kik kapnak iskolai szünetben, illetve ingyen enni. Ez ugyanis csak azoknak jár, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek számítanak, ehhez a státushoz ma már azonban nem elegendő az anyagi rászorultság. Régebben a hátrányos helyzetű státust csak az alacsony jövedelemhez, míg a halmozottan hátrányos helyzetű „titulust” a rossz anyagi helyzet mellett a szülő alacsony iskolai végzettségéhez kötötték. A 2013. szeptember 1-jén életbe lépett új rendszer szerint azonban a hátrányos helyzetű besoroláshoz az alacsony jövedelem mellett még egy „rossz” körülménynek – a szülő alacsony végzettségének, munkanélküliségének vagy rossz lakáskörülményeknek – is teljesülnie kell. A halmozottan hátrányos helyzethez pedig e feltételek közül a korábbi egy helyett már kettőnek kell fennállnia. Az új rendszer bevezetése után drámaian csökkent az ilyen státusú gyerekek száma, mindössze 77,8 ezer hátrányos helyzetű és 118 ezer halmozottan hátrányos helyzetű gyereket tartanak nyilván, vagyis a hét végi és szünidei étkezésre még az előzőnél is szűkebb kör, alig 195 ezer gyerek jogosult.
