A kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvi oktatását ellehetetlenítő ukrán oktatási törvény ellen tiltakozott az MSZP, a DK, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd, a Magyar Liberális Párt, a Momentum Mozgalom és a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) vasárnap Budapesten, a Kossuth tér mellett felállított Agórán
.
A parlament épületével szemben tartott rendezvény szónokai elítélték a napokban elfogadott, az ukrajnai kisebbségeket sújtó törvényeket. Hangsúlyozták, hogy a jogszabályok ellentétesek Ukrajna uniós közeledésének szándékával, és szolidaritásukat fejezték ki a jogsértést elszenvedőkkel.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke a mintegy száz ember előtt azt emelte ki, hogy az egyre nehezebbé váló helyzetre egyre rosszabb válaszokat ad az ukrán vezetés.
A DK képviselője azt hangsúlyozta, hogy a vitatott törvény ellentétes az ukrán alkotmánnyal és a Kijev által ratifikált kisebbségi jogi chartával.
Ungár Péter, a Lehet Más a Politika egyik szóvivője szerint fontos, hogy európai szinten napirendre kerüljön az ukrajnai kisebbségek ügye. Véleménye szerint a kialakult helyzetért az ukrán kormány mellett a hét éve „kudarcos nemzetpolitikát folytató” magyar kormány is felelős.
A MoMát képviselő Bokros Lajos azt hangsúlyozta: az ukrajnai jogfosztás hivatkozási alapja az orosz agresszió, a magyar kormány pedig nem áll ki Ukrajna szuverenitásáért.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány azért nem tud kiállni a kárpátaljai magyarokért, mert Orbán Viktor Putyinhoz „dörgölődzik”.
A Jobbik vasárnap kora délutáni sajtótájékoztatóján Szávay István országgyűlési képviselő azt mondta, azért nem vesznek részt a balliberális pártoknak a kárpátaljai magyarok védelmében tartandó rendezvényén, mert bár lesz ott több olyan szervezet, melynek elhiszik, hogy őszintén aggódik az elcsatolt nemzetrészekért, de Gyurcsány Ferenc és Bokros Lajos már számtalanszor elárulta őket, ezért velük a Jobbik nem demonstrálhat együtt.
Az ukrán parlament kedden fogadta el a módosított oktatási törvényt, amely három év átmeneti idő után megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelvi oktatás lehetőségétől. A középiskolai és a felsőoktatás nyelve az ukrán lesz, a kisebbségek nyelvén kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban lehet oktatni.
A módosított ukrán oktatási törvény az országban élő kisebbségek jogfosztását jelenti, ezzel Ukrajna megsértette az Európai Unióval kötött, néhány napja hatályba lépett társulási megállapodás alapelveit – közölte Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, hangsúlyozva, ezért az uniónak is haladéktalanul a kijevi vezetéshez kell fordulnia. A közleményben Szili Katalin hangsúlyozta: az ukrán törvényhozás az alapvető emberi jogokat sértő lépést tett, amikor elfogadta az oktatási törvényt, amely megfosztja az ország területén élő nemzeti kisebbségek tagjait az oktatás nyelve szabad megválasztásának jogától, az anyanyelven tanulás lehetőségétől.
