„Terrorizmus támogatása”: a török recept hozzávalói Magyarországon

Az újságírók, értelmiségiek fenyegetése ismerős lehet valahonnan.

Múlt szombaton Zsigó Róbert fideszes képviselő egy sajtótájékoztatón felszólította Karácsony Gergelyt, az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjét és listavezetőjét, hogy hívja vissza Ahmed H. védőügyvédjét, Bárándy Péter korábbi szocialista igazságügy-minisztert, hozzátéve: ha Karácsony Gergely nem tesz így, akkor a szocialistákkal együtt ő is egy terroristát támogat. Arról, hogy miért abszurd több ponton is ez a felvetés, már lapunk is írt. Érdekes azonban kissé közelebbről megnézni a fideszes képviselő érvelését. 

Zsigó szerint a terrorizmus miatt a megismételt elsőfokú eljárásban ismét elítélt Ahmed H. – aki társaival együtt a röszkei zavargásban vett részt – ügyvédje, Bárándy Péter azzal, hogy a munkáját végzi, tehát ügyvédként tevékenykedik egy vádlott mellett, támogatja a terrorizmust. Ráadásul ezáltal Zsigó és a Fidesz szerint a szocialista párt és Karácsony Gergely, az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje is támogatja a terrorizmust. A gondolatmenet rendkívül ismerős:

Törökországban újságírók, politikusok és akadémikusok százai ülnek jelenleg börtönben „terrorizmus támogatása”, illetve „terrorista propaganda terjesztése” miatt. 

A Recep Tayyip Erdoğan elnök által vezetett Törökországban januári adatok szerint 245 újságíró tölti szabadságvesztéssel járó büntetését, az esetek jelentős részében a vád hasonló ahhoz, amit most a fideszes képviselő lengetett be az Ahmed H.-t védő Bárándy esetében. A sajtómunkások védelmével foglalkozó Committee to Protect Journalists (CPJ) 2012-es jelentése szerint az akkor még miniszterelnökként tevékenykedő Erdoğan a közelmúlt legnagyobb sajtóellenes háborúját folytatja. A török vezető nem elégszik meg annyival, mint amerikai kollégája: Twitter-háború helyett az ország terrorellenes törvényeit kihasználva tartóztatnak le ellenzéki újságírókat. Akiket egyébként nem is tartanak újságírónak.

A kurdok ügye, illetve a nemzetközileg is terrorszervezetként számon tartott Kurd Munkáspárt (PKK) tevékenysége persze folyamatosan ad valós alapot a terrorizmus vádjának: a szervezet a nyolcvanas évek óta változó intenzitással ugyan, de állandó harcban áll a török hatóságokkal, és nem egy terrorcselekmény fűződik a nevükhöz. Az újságírók és ellenzéki véleményeket megfogalmazók vegzálása pedig még magasabb fordulatszámra kapcsolt Erdoğan és korábbi szövetségese, az Amerikában élő vallási vezető, Fethullah Gülen szembefordulása, illetve a 2016-os puccskísérlet után, amelynek megszervezésével a török kormány Gülent vádolja.

De nem csak újságírókat börtönöztek be terrorizmus vádja miatt: így járt a 2016-os puccskísérlet után több akadémikus, tanár és politikus is. Három tudós például azért került rács mögé tavaly márciusban „terrorista propaganda terjesztése” ürügyén, mert aláírtak egy, a szíriai török beavatkozás befejezésére felszólító petíciót. Szintén terrorizmus támogatásának vádjával ültették le a baloldali, kurdpárti HDP párt több vezetőjét, köztük a pártelnököket, Selahattin Demirtaşt és Figen Yüksekdağot. Előbbi pere még tart, a hatóságok 142 évnyi börtönre szeretnék ítélni, utóbbi pedig gyorsított eljárásban hat évet kapott. 

Can Dündar és Erdem Gül, az ellenzéki Cumhuriyet munkatársai azért kerültek előzetes letartóztatásba 2015-ben, mert cikkük megerősítette: éppen a török állam, illetve a török titkosszolgálat segíti a terroristákat. Persze nem a kurdokat, hanem a szíriai határ túloldalán harcolókat: az al-Kaidát és az Iszlám Államot. A kormány korábban azt állította, hogy a kérdéses teherautók csak ételt és gyógyszert szállítanak, a képekről azonban kiderült, hogy a csomagtérben bizony fegyverek vannak. Az újságírók ellen orwelli a vád: terrorista propaganda, terrorizmus támogatása. 

Friss hír, hogy az ügyészek tizenöt év börtönt kértek a Cumhuriyet tizenhárom további munkatársára is. A tavaly kezdődött perben a lap tizenhét újságírója áll bíróság előtt, a vád: terrorizmus támogatása. A vádlottak között van a lap igazgatója, Akın Atalay, főszerkesztője, Murat Sabuncu, illetve Ahmet Şık oknyomozó újságíró. Şık korábban azért került börtönbe, mert könyvet írt Gülen mozgalmáról. 2016-ban aztán ismét lecsukták, immár őt is terrorizmus támogatásával vádolják tizenegy Twitter-bejegyzése alapján. „Az újságírói munka kriminalizálása a totalitárius rendszerek egyik sajátossága” – jelentette ki a per egy pontján Şık. 

A CPJ 2012-es jelentése szerint az „eltakarított” újságírók hetven százalékának annyi volt a bűne, hogy nem ellenséges hangnemben írtak a Törökország területén élő kurdokról, illetve a PKK-ról. 2012-ben például a kurd Azadiya Welat napilap három korábbi főszerkesztője is börtönben volt, most januárban pedig azért ítéltek több évre öt újságírót, mert szolidaritási kampányt indítottak egy kurd újság vegzálása miatt. „Alapvető újságírói tevékenységeket festettek le a perekben terrorizmusként” – írja a jelentés.

Zsigó Róbert és a Fidesz tehát nem teljesen ismeretlen húrokat penget, mikor „terrorizmus támogatásával” vádolja meg a szocialista pártot és annak miniszterelnök-jelöltjét. És az sem újszerű üzenet, hogy a sajtó lenne a hatalom legnagyobb ellensége. Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédében valószínűleg lapunknak is üzent, mikor azt mondta: „a választás után természetesen elégtételt fogunk venni, erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is”. A kormánypárti Figyelőben pedig nemrégiben Megadja Gábor, a szintén kormánypárti 888.hu szerzője írt cikket A sajtó az ellenség címmel. Azt pedig tudjuk, hogy a miniszterelnök egyébként mennyire szimpatizál a török elnökkel és módszereivel.