„Terrorizmus támogatása”: a török recept hozzávalói Magyarországon

Az újságírók, értelmiségiek fenyegetése ismerős lehet valahonnan.

De nem csak újságírókat börtönöztek be terrorizmus vádja miatt: így járt a 2016-os puccskísérlet után több akadémikus, tanár és politikus is. Három tudós például azért került rács mögé tavaly márciusban „terrorista propaganda terjesztése” ürügyén, mert aláírtak egy, a szíriai török beavatkozás befejezésére felszólító petíciót. Szintén terrorizmus támogatásának vádjával ültették le a baloldali, kurdpárti HDP párt több vezetőjét, köztük a pártelnököket, Selahattin Demirtaşt és Figen Yüksekdağot. Előbbi pere még tart, a hatóságok 142 évnyi börtönre szeretnék ítélni, utóbbi pedig gyorsított eljárásban hat évet kapott. 

Can Dündar és Erdem Gül, az ellenzéki Cumhuriyet munkatársai azért kerültek előzetes letartóztatásba 2015-ben, mert cikkük megerősítette: éppen a török állam, illetve a török titkosszolgálat segíti a terroristákat. Persze nem a kurdokat, hanem a szíriai határ túloldalán harcolókat: az al-Kaidát és az Iszlám Államot. A kormány korábban azt állította, hogy a kérdéses teherautók csak ételt és gyógyszert szállítanak, a képekről azonban kiderült, hogy a csomagtérben bizony fegyverek vannak. Az újságírók ellen orwelli a vád: terrorista propaganda, terrorizmus támogatása. 

Friss hír, hogy az ügyészek tizenöt év börtönt kértek a Cumhuriyet tizenhárom további munkatársára is. A tavaly kezdődött perben a lap tizenhét újságírója áll bíróság előtt, a vád: terrorizmus támogatása. A vádlottak között van a lap igazgatója, Akın Atalay, főszerkesztője, Murat Sabuncu, illetve Ahmet Şık oknyomozó újságíró. Şık korábban azért került börtönbe, mert könyvet írt Gülen mozgalmáról. 2016-ban aztán ismét lecsukták, immár őt is terrorizmus támogatásával vádolják tizenegy Twitter-bejegyzése alapján. „Az újságírói munka kriminalizálása a totalitárius rendszerek egyik sajátossága” – jelentette ki a per egy pontján Şık. 

A CPJ 2012-es jelentése szerint az „eltakarított” újságírók hetven százalékának annyi volt a bűne, hogy nem ellenséges hangnemben írtak a Törökország területén élő kurdokról, illetve a PKK-ról. 2012-ben például a kurd Azadiya Welat napilap három korábbi főszerkesztője is börtönben volt, most januárban pedig azért ítéltek több évre öt újságírót, mert szolidaritási kampányt indítottak egy kurd újság vegzálása miatt. „Alapvető újságírói tevékenységeket festettek le a perekben terrorizmusként” – írja a jelentés.

Zsigó Róbert és a Fidesz tehát nem teljesen ismeretlen húrokat penget, mikor „terrorizmus támogatásával” vádolja meg a szocialista pártot és annak miniszterelnök-jelöltjét. És az sem újszerű üzenet, hogy a sajtó lenne a hatalom legnagyobb ellensége. Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédében valószínűleg lapunknak is üzent, mikor azt mondta: „a választás után természetesen elégtételt fogunk venni, erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is”. A kormánypárti Figyelőben pedig nemrégiben Megadja Gábor, a szintén kormánypárti 888.hu szerzője írt cikket A sajtó az ellenség címmel. Azt pedig tudjuk, hogy a miniszterelnök egyébként mennyire szimpatizál a török elnökkel és módszereivel.