Bár a Fidesznek nem célja szakítani az Európai Néppárttal (EPP), mégis kialakulhat az a helyzet, hogy elvi alapvetések mentén értelmetlenné válik a további együttműködés.
Ha a magyar kormánypárt úgy ítéli meg, hogy Magyarország érdekeinek védelme a néppárt keretei között a továbbiakban már nem biztosítható, úgy indokolatlanná válhat olyan hajóban tovább tartózkodni, ahol a többség már folyamatosan más irányba evez – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója.
Hozzátette: Orbán Viktor kormányfő több alkalommal is kinyilvánította, hogy Magyarország mely kérdésekben – keresztény Európa, bevándorlás – nem tud engedni törekvéseiből.
A politológus azt is hangsúlyozta, hogy a Fidesz számára az uniós intézmények mindig is eszköznek, nem pedig célnak számítottak, hiszen az azokban – így például az Európai Parlamentben – való részvétel a magyar érdekek érvényesítésének rendelődik alá.
Boros Bánk Levente rámutatott: a néppárt egy olyan liberális társaság, pártok és politikusok foglya lett, akik inkább akarnak az európai baloldalnak megfelelni, mintsem a pártcsalád eredeti, kereszténydemokrata értékeit képviselnék következetesen.
– Van élet az Európai Néppárton kívül is, hiszen a Budapest–Bécs–München-tengely gyengülésével és a Varsó–Budapest–Róma vonal erősödésével a Fidesz számára nyílhatnak új lehetőségek – elemezte lapunknak a nagyobbik magyar kormánypárt kilátásait Kiszelly Zoltán politológus.
Azt is hangsúlyozta, hogy kevés esélyt lát a Fidesz kizárására a májusi választás előtt, hiszen a konzervatív párt távozásával az EPP 12 mandátumot veszítene, s ez túl nagy veszteség lenne az néppárt számára, amelynek baloldaláról is morzsolódhatnak le tagpártok, amelyek az Emmanuel Macron francia elnök körül alakuló tömörüléshez csatlakozhatnak.
Az elemző rámutatott: az Orbán Viktor által is leírt irányvita zajlik jelenleg is a néppártban – a Manfred Weber, a Jean-Claude Juncker, valamint Angela Merkel nevével fémjelezett mainstream a pártcsaládtól balra keres szocialista és liberális szövetségeseket, köztük Guy Verhofstadt, vagy Emmanuel Macron francia elnök alakulatait – s az igazi konfliktus is ezek mentén a vonalak mentén zajlik, hiszen a néppárttól balra húzó formációk szavazták meg például a Sargentini-jelentést is, és kezdeményezték a Fidesz kizárását.
