A menekültügyi rendszert támadja a Helsinki Bizottság

Egy ködös múltú orosz migráns esetét felhasználva támadta meg a magyar menekültügyi rendszert a Helsinki Bizottság. Az Európai Unió Bírósága legutóbbi döntése arra jogosítja fel a magyar bíróságokat, hogy megváltoztassák a menedékjogi határozatokat. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a döntés pró és kontra is alkalmazható, tehát korábban megadott menekültstátusokat is visszavonhat a bíróság.

Rés a pajzson. Az illegális migránsoknak kedvezhet az Európai Unió Bíróságának döntése Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vállalkozót ezek után kiadták Oroszországnak, ahol fél évet töltött el, majd Ukrajnán és hazánkon át ismét az Európai Unió területére szökött. A magyar rendőrök azonban elfogták, így nem tudott továbbutazni. Torubarov természetesen újabb menekültügyi kérelmet nyújtott be, amit három alkalommal utasított el a szakhatóság, mielőtt a pécsi bíró a Helsinki Bizottság kezdeményezésével egyetértésben az EUB-hoz fordult.

Érdemes felidézni, hogy az uniós bíróságnak nem ez az első, a migránsok Európában maradását elősegítő döntése. Egy 2018-as határozatban pél­dául megtiltotta a pszichológusok bevonását a hagyományostól eltérő ­szexuális irányultságukra hivatkozó menedékkérők ügyeinek vizsgálatába. Ebből adódóan, ha valaki homoszexuálisnak mondja magát, és olyan országból érkezett, ahol ezt üldözik, az illetékes hatóságoknak alig van mozgásterük a kérelem megalapozottságának vizsgálatára.

Az EUB migránspárti ítéletei azért is aggasztóak egyébként, mert ez a testület hivatott dönteni a Stop, Soros!-törvénycsomag ügyében indult kötelezettségszegési eljárásban, amely a múlt héten került a bíróság elé. A tét pedig ez esetben lesz a legnagyobb, mivel az illegális migráció megállításáról szóló, Brüsszel által támadott szabályozás egy része az alaptörvényben rögzített, és soha nem volt még példa arra, hogy uniós szervezet alkotmányos normát kíséreljen meg felülírni az európai normákra vagy a közösségi jog szellemére hivatkozva.

Kőszeg Ferenc, a civil szervezet alapítója 2015-ben tüntetett a bevándorlásról
szóló nemzeti konzultáció ellen
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az EUB aktuális döntését lapunknak értékelve ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy egészen kivételes esetnek számít, ha egy EU-tagállamban reformatorius – vagyis a döntést megváltoztató – jogköre van a bíróságoknak menekültügyben, illetve az sem szokványos, ha a törvényhozó dönti el, milyen speciális esetekben engedélyezi ezt a hatáskört az ítészeknek.

Szavai szerint az olyan szakmai ügyekben, amelyekben leginkább a hatóság kompetens, a bíróságnak csak az a feladata, hogy a döntést összevesse a hatályos jogszabályokkal.

– Hasonlóképpen, a 2015-ös törvénymódosításról azért döntött a jogalkotó, mert menekültügyben számos olyan speciális tudást igénylő kérdés adódik, amellyel a bíróság nem rendelkezik, továbbá olyan nemzetbiztonsági kérdések is felmerülnek, amelyek vonatkozásában a jogalkotó szerint szintén az az üdvös, ha a menekültügyi hatóság dönt. Bár az EUB most úgy foglalt állást, hogy a bíróságok gyakorolhatják a reformatorius jogköröket, ám ez csak egy lehetőség.

A Magyar Helsinki Bizottság állításával ellentétben tehát az EUB döntése mindössze egy szakmai vita része. Ugyanis semmi sem köti a magyar bíróságokat, hogy megváltoztassák a döntéseiket, s a jövőben is élhetnek azzal a jogosultságukkal – a magyar jogalkotó 2015-ös szándékának megfelelően –, hogy csak a hatályon kívül helyezést alkalmazzák, tehát hogy visszaküldjék az ügyet a menekültügyi hatósághoz, ha úgy érzik, jogsértés következett be – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász arra is kitért, hogy a döntés eredményeképpen akár még az Alkotmánybíróság elé is kerülhetnek menedékkérelmi ügyek, és az a testület is lefolytathat egy szakmai diskurzust.

– Ezenkívül pró és kontra is érvényesül a reformatorius jogkör, tehát a bíróság akár olyan menedékjogokat is megvonhat, amiket korábban megadott, például azokban az esetekben, amikor harmadik országbeli – azaz hazánk előtt már egy biztonságos országba belépett – szíreknek ítélte azt meg a menekültügyi hatóság.

Továbbá a bíróság szűkítheti is a menekültjogot, és ebben az esetben például arra hivatkozhat, hogy a menekültügyi hatóság túl tágan értelmezi a genfi egyezményt, ezért nem támogatják a menedékjog vagy a nemzetközi védelem megadását – hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán.

Terroristát is védenek

A Magyar Helsinki Bizottság védencei között nem Alekszij Torubarov az egyedüli kétes múlttal rendelkező menedékkérő. Mint ismert, a Törökországban kétszer is terrorizmusért elítélt, magát kurd nemzetiségűnek mondó Hasan Kilicet is képviselték, aki 2006-ban szökött hozzánk hamis papírokkal, eltitkolva, hogy hazájában elítélték. A férfi a Helsinki Bizottság segítségével azóta is menekülti vagy oltalmazotti státust szeretne, ám azt folyamatosan elutasítják a hatóságok. Kilicről tudni, hogy a törökországi ítéletek szerint büszkén vállalta, hogy a nemzetközi terrorszervezetek listáján szereplő Kurd Munkapárt tagja, s a bírói verdikt azt is tartalmazza, hogy fegyveres akcióban is részt vett. Kilic közel másfél évtizednyi magyarországi tartózkodása alatt sem tett erőfeszítést arra, hogy meggyőzze a hatóságokat, hogy ítéljék meg számára az oltalmazotti státust. Kilicnek nincs jogosítványa, s a férfi lakóhelye szerint illetékes szentendrei rendőrkapitányságra arról is érkezett bejelentés, hogy már közel egy évtizede vezet illegálisan, mégis továbbra is beül a volán mögé. Az adóhatósággal is meggyűlt a baja, egy feljelentés szerint egy magyar állampolgár cége nyolcmillió forinttal betársult Kilic büféjébe, ám a pénznek nyoma sincs a cég bevallásaiban, és az ügy máig lezáratlan.