Meghökkentő budapesti történet

Felhévizy Félix lassan baktatott felfelé a budai bérház kanyargós lépcsőházában, kezében a sarki kisboltban vásárolt friss pékáruval, és közben arra gondolt, hogy szinte már az idejét sem tudja annak, hogy mikor evett utoljára vajas-mézes kiflit. Elképzelte, ahogy a puha, ropogós péksüteményt kettévágja, majd szépen, egyenletesen megvajazza a vidéki rokonoktól kapott ízletes házi vajjal. Már a mézcsorgatás mozzanatánál tartott, amikor a lépcsőfordulóban belebotlott egy földön fekvő könyvbe.

Lehajolt és felvette a vélhetően elveszített kötetet és elolvasta a címét. Laurent Obertone, Gerilla című könyve volt az.

Jól ismerte, hiszen a 2019-es év egyik legnagyobb hatású művét tartotta a kezében. Legalábbis Európa és a világ sorsáért aggódó polgárok értékítélete szerint. A felkavaró regény Franciaország elképzelt közeli jövőjét, az ország utolsó három napját írja le. Különösen sokkoló és aktuális a mű, hiszen a könyv fókuszába állított migrációs káosz mára sajnos a koronavírus-járvánnyal kiegészülve valóban apokaliptikus méreteket ölthet.

A hírlapíró belelapozott a kötetbe és nagy meglepetésére a szomszédjában lakó fiatal, egyetemista lány diákbérletét találta benne. Ezt követően Obertone könyvét bedobta a lány postaládájába, majd a szívében jóleső érzéssel hazament.

Sokan, sokszor leírták, hogy a fiatalokat nem érdekli semmi csak a mobiljukat tudják nyomkodni és közben nagy ívben tesznek a világ dolgaira. Erre a nihilre játszanak rá lila zászlóikkal és cinkelt kártyáikkal az új liberálisok.

De ez nincs így. Nagyon nincs.

Sokféle fiatal van, csak meg kell találni a megfelelő utat hozzájuk.

Erre jött rá Felhévizy Félix hírlapíró, miközben akkurátusan rácsorgatta megvajazott kiflijére az illatos akácmézet.

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson ide: magyarnemzet.hu/poszt-trauma