A zsidó közösség biztonságban élhet Magyarországon

A magyar pártok között nagy általánosságban konszenzus van a holokauszt és az antiszemitizmus megítélését illetően, a zsidó közösség biztonságban élhet Magyarországon – mondta a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten.

Szalay-Bobrovniczky Vince a Holokauszt Dokumentációs Központban (HDK) megrendezett konferencián kijelentette: alaptalanok azok a külföldi vádak, amelyek szerint Magyarországon „zsidóellenes légkör van”. – Maguk a magyarországi zsidók sem mondják ezt, szerintük is biztonságos az élet ma Magyarországon a közösség tagjai számára – hangsúlyozta.

Felidézte: legutóbb Michael Roth német politikus vádolta antiszemitizmussal a magyar kormányt; holott 2019-ben Németországban 1824 antiszemita cselekményt követtek el, nálunk pedig 35 ilyen atrocitás történt.

Megjegyezte: ez is 35-tel több az elfogadhatónál, de „furcsa és visszatetsző” a kritika, amely – meglátása szerint – a magyar kormánnyal szembeni nyomásgyakorlás része.

Szalay-Bobrovniczky Vince kitért arra: az antiszemitizmus sokkal inkább Nyugat-Európában gond, ahol egyes társadalmakban olyan komplex demográfiai folyamatok indultak el, amelyek jelentős mértékben leszűkítették a zsidóság mozgásterét.

Példaként említette, hogy Franciaországot ezrével hagyják el zsidó állampolgárai. – Ennek hátterében az is áll, hogy a nyugat-európai kormányok nem voltak képesek az alapvetően muszlim hátterű migráció folyamatát feltartóztatni – fogalmazott, hozzátéve, hogy az atrocitások olyan helyeken történnek, ahol feltűnően megnőtt a muszlim lakosság.

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy miközben Magyarországon konszenzus van az antiszemitizmus megítélést illetően, olykor mégis történnek sajátos események. Ilyen például, hogy az ellenzéki pártok „beálltak” az időközi parlamenti választáson induló, jobbikos Bíró László mögé, aki antiszemita kijelentéseivel „durván megalázta a zsidóságot”. – A magyar közéletnek értékelni kell, hogy a baloldal hogy viszonyul az antiszemitizmushoz – mondta.

Szalay-Bobrovniczky Vince beszélt arról is: a rendszerváltás után a kormányok igyekeztek kárpótolni a zsidóságot. Az 1997-ben megalakult Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványon (Mazsök) keresztül az állam több körben jelentős összegekkel támogatta a zsidó közösséget. Az utolsó nagyobb összegű kifizetés 2017-ben volt, ekkor a felek szerződésbe foglalták, hogy a magyar kormány kártalanította a zsidóságot egy jelentősebb összeggel.

A Mazsök fenntartása ettől függetlenül továbbra is fontos, hiszen a pályázati rendszeren keresztül folyamatosan biztosít a kormány forrásokat a zsidó kultúra támogatására. Példaként említette, hogy két lépésben egymilliárd forintot ad a kormány a zsidó temetők felújítására.

Kovács Tamás, a HDK igazgatója köszöntőjében elmondta, az Autentikus helyszínek szerepe a holokauszt-emlékezésben címmel megrendezett kétnapos konferencia célja, hogy országosan is ismertté tegyék azokat az elsősorban vidéki holokauszt-emlékhelyeket, amelyeket leginkább csak a helyi közösségek ismernek.

– További céljuk, hogy ezek a helyek szerepet kapjanak a holokauszt helyi oktatásában – tette hozzá.