„Migrációs politikánk miatt is ér bennünket a támadás”

Jelentős szabadságot élveznek hazánkban a civil szervezetek, szemben azzal, ami Věra Jourová jogállamisági jelentésében áll – nyilatkozta lapunknak Szalay-Bobrovniczky Vince, aki szerint a jelentést a Soros-szervezetek véleménye alapján írták. A Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára elmondta: barátságtalan lépésnek tartja, hogy Heisler András megakadályozta volna, hogy az állam juttasson el Covid-csomagokat a holokauszt-túlélőknek. A politikus úgy látja, hogy a Bíró László jelölése kapcsán mutatott erélytelen fellépésével a Mazsihisz elnöke hozzájárult, hogy szalonképessé válhatott az antiszemitizmus a baloldalon.

A helyettes államtitkár hiányolta Heisler András kiállását Fotó: Bach Máté Fotó: BACHPEKARYMATE

A helyettes államtitkár hiányolta Heisler András kiállását Fotó: Bach Máté

– A jelentés kifogásolja, hogy a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó NGO-knak be kell jelenteniük ezeket a forrásokat. Mi erről a véleménye?

– Nagyjából 160 olyan civil szervezet van, amelyek eleget tettek a bejelentési kötelezettségnek. Látható azonban egy szűk kisebbség, amely nem kíván a hatályos törvényeknek megfelelni. Az Európai Bíróság elismerte, hogy az átláthatóság legitim célkitűzése a jogalkotónak, mégis elmarasztalta hazánkat a jogszabály miatt. Pedig a magyar szabályozásban előírt nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségek nem nehezítették meg a támogatott szervezetek finanszírozását vagy működését. A bíróság ítélete nem hivatkozik egyetlen konkrét adatra vagy bizonyítékra sem, ami ilyen hatást igazolna. Semmiféle korlátozás nincs hazánkban arra vonatkozóan, mit kezdenek a külföldi támogatásokkal a civil szervezetek. Arra költik, amire akarják, és semmilyen retorzió nem éri őket. Luxembourgban például ahhoz, hogy harmincezer euró fölötti összeget befogadhasson egy civil szervezet, az igaz­ságügyi miniszter jóváhagyása, azaz politikai hozzájárulás kell. Képzeljük csak el, milyen felhördülés lenne abból Brüsszelben vagy a bevándorláspárti baloldalon, ha Magyarországon egy tízmillió forintos összegről csak Varga Judit miniszter asszony dönthetné el, hogy megkaphatja-e azt egy civil szervezet. Súlyos kettős mércével van dolgunk.

– Hogyan néz ki Magyarországon a civil szervezetek támogatása?

– Szinte minden tárcának és a nagyobb önkormányzatoknak is vannak támogatási alapjai, amelyekből a civilek is tudnak pályázni. Vegyes finanszírozásban történik a támogatás: uniós és állami pénzeket is kaphatnak a civil szervezetek. A kormány civil alapja a Nemzeti Együttműködési Alap, azon keresztül támogatja a civil szervezeteket. Ebből azt az összeget fizetjük ki, amiről nem rendelkeznek az adófizetők egyszázalékos felajánlás formájában. Az alap összege évről évre nő. Idén 7,7 milliárd forint volt benne, jövőre már 9,3 milliárd lesz, 2022-ben pedig 10,5 milliárd forintot oszthatunk szét.

– Hogyan osztják el ezeket a forrásokat?

– Ezekről a pénzekről független grémiumok döntenek, amelyekben civilek is helyet kapnak. Öt kollégium szakmai alapon bírálja el a pályázatokat, és a pénzek 85 százalékát ezen a módon osztjuk szét. A fennmaradó 15 százalékról a Miniszterelnökség dönt. Ennek keretében értelemszerűen olyan szervezeteket támogatunk, amelyek tevékenységét nemzetstratégiai szempontból fontosnak tartjuk.

– Mi a helyzet a célzottan felajánlott egy százalékokkal?

– Azok az egyszázalékos felajánlások, amikről rendelkeztek az állampolgárok, nagyjából 8,2 milliárd forintot tesznek ki évente, és 2019-ben 27 ezer civil szervezet részesült belőlük.

– Mennyi pénz fölött diszponálnak a civilek hazánkban?

– A civil szervezetek évente összesen 350-400 milliárd forintnyi támogatást kapnak, amiben a miniszté­riumi, önkormányzati és egyéb állami juttatások is benne vannak. Hazánkban szabadon elfogadhat akármennyi forrást egy civil szervezet.

– A Mazsökben nemrég feszültség alakult ki. Heisler András ellene szavazott a javaslatnak, hogy maszkokat juttassanak el a holokauszt-túlélőkhöz. Mi történt pontosan?

– A Mazsököt, azaz a Magyar Zsidó Örökség Közalapítványt a magyar állam hozta létre a zsidó közösség kárpótlására és a zsidó kulturális élet támogatására. Azok fölött a pénzek fölött, amelyekkel a Mazsök rendelkezik, egy kuratórium áll, amelyben az állam mellett részt vesznek a zsidó szervezetek, köztük természetesen a Mazsihisz is. A 17 fős kuratóriumból egy szavazat Heisler Andrásé, aki ellene szavazott, de nem tudta megakadályozni, hogy 11 millió forint értékben a holokauszt-túlélők számára Covid-csomagot biztosítsunk. Egyedül maradt szavazatával, és utána arról írt, hogy a Mazsöknek nem feladata a holokauszt­-

túlélőkről való gondoskodás. Ez nem igaz. A közalapítvány alapszabálya kifejezetten kimondja, hogy igenis feladata a Mazsöknek, hogy a holokauszt­-túlélőkről lelki, financiális és szociális értelemben is gondoskodjon. Nem a Mazsihisz pénzéről van szó, hanem az államéról. Természetesen meghallgatjuk a Mazsihisz elnökének javaslatait, de utána a kuratórium dönti el, mi legyen a forrásokkal.

– Mi lehetett Heisler András lépésének oka?

– Nem látok bele abba, hogy pontosan milyen indokok alapján dönthetett így. Nem gondolom, hogy azt ellenzi, hogy a rászorulók ilyen csomagot kapjanak, hanem azt, hogy azt rajtunk, tehát az állam által működtetett közalapítványon keresztül kapják. Ezért tartom barátságtalan lépésnek, hogy a Mazsihisz elnöke nemmel szavazott.

– A Mandiner információi szerint a miniszterelnök elégtelennek találta Heisler András fellépését Bíró László jelölése kapcsán. Mit gondol erről?

– Mi úgy látjuk, hogy Heisler András fellépése az antiszemita és rasszista Bíró László jelölése kapcsán meglehetősen puha volt. Csak egy patikamérlegen kimért és relativizáló megnyilatkozást tett. A baloldal jelöltje, Bíró László Judapestnek nevezte a nemzet fővárosát, tetűcsúszdásokról beszélt, és még cigányozott is. Nem tudom, mi kellett volna még a Mazsihisz elnökének ahhoz, hogy erélyesen hallassa a hangját. Heisler András latba vethette volna befolyását, hogy ne válhasson szalonképessé az antiszemitizmus a baloldalon, de sajnos nem tette ezt meg. Félreértés ne essék, nem tartanám üdvösnek, ha bármelyik zsidó felekezet – de más egyház sem – permanensen azzal lenne elfoglalva, hogy a politikai szinten folytatott vitákban ítélkezne miniszterek, képviselők, pártelnökök megnyilatkozásai felett, de az ennyire kirívóan rasszista és antiszemita kijelentések kapcsán, mint amelyeket a politikus Bíró László engedett meg magának, éppen azért fontos a határozottan elítélő megnyilvánulás, mert a borsodi összbaloldali jelölt lényegesen jelentősebb közéleti multiplikátor, mint mondjuk egy amúgy legitimen bírálható más társadalmi szereplő.