Hűtlen kezelés, vesztegetés a gyanú Bige Lászlóval szemben

Különösen jelentős hűtlen kezeléssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel gyanúsították meg Bige Lászlót.

Bige László, milliárdos üzletember tagadta, hogy megvesztegették volna Fotó: Balázs Attila Forrás: MTI

Sajtóinformációk szerint egy üzleti ellenlábasa tett feljelentést a mágnás ellen, ezt az információt azonban – tekintettel a nyomozásra – Szilágyi László szóvivő nem kívánta megerősíteni. Ahogyan arról is korainak tartotta nyilatkozni, hogy a Bige László elleni korábbi eljárást, amely már vádemelési szakba került, összevontan kezelik-e majd a mostani üggyel. Annyit azonban a szóvivő elárult: a műtrágya kapcsolja össze az ügyeket.

A milliárdos, műtrágyakirályként emlegetett vállalkozó két hónappal ezelőtt, október 15-én állt bíróság elé, vádlottként. Bige László az előkészítő ülésen tagadta a Nyíregyházi Törvényszéken, hogy bűncselekményt követett volna el, nem tett vallomást, és ezzel az ügyészség büntetésre vonatkozó ajánlatát – teljes körű beismerés, tárgyalásról való lemondás esetén két év szabadságvesztés, végrehajtásában öt évre felfüggesztve – sem fogadta el. A bíró így tárgyalásra utalta az ügyet, a bizonyítási eljárás 2021. február elején kezdődik.

Bige László a száz leggazdagabb magyar 2019-es rangsora szerint az ötödik volt, 170 milliárd forintra becsült vagyonával. A milliárdost üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség, miután a bizonyítékok szerint manipulált az általa gyártott termék eladása során, amiért 135 millió forintot kért és kapott cége ügyfelétől.

Bige bírósági ügye

A vádirat lényege szerint Bige a munkája során 2006-tól kapcsolatban állt egy másik vállalattal, ami a vádlott érdekeltségébe tartozó cégek által gyártott termékeket is értékesítette. 2009 őszén Bige László felajánlotta ezen értékesítőcég vezetőjének, hogy nagy mennyiségű műtrágyát ad át részére egy letéti szerződés alapján, amelyet a nagy vevőkörrel rendelkező vállalkozó számla nélkül, a piaci ár alatt értékesíthet tovább. Az ajánlat arról is szólt, hogy az ebből összegyűlt összeget a férfi átadja a vádlottnak, aki ennek fejében elintézi, hogy a zrt. a teljes letéti készletet kedvezményes áron fogja neki kiszámlázni. A fenti megállapodás alapján 2010. januártól októberig a vállalkozó a végfelhasználók részére készpénzért, számla nélkül értékesítette a termékeket, majd az azokért kapott 135,4 millió forintot átadta a vádlottnak, hogy ő a teljes letéti készletet jóval alacsonyabb áron számlázza ki a vállalkozó által vezetett cégnek.