Felszámoltak egy Angliából irányított csalóhálózatot

Nyolcvanhét csalót, hatvanhat futárt, tizenkét irányítót és kilenc szervezőt fogott el a rendőrség az elmúlt időszakban két Angliából irányított bűnszervezet tagjai közül. Az unokázós csalások két, szökésben levő ötletgazdája ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

Forrás: police.hu

Bűnözői életmódja miatt vette el a gyámhatóság annak a nőnek a gyermekét, aki a gyanú szerint egy idősekre specializálódott, úgynevezett unokázós banda egyik irányítója volt – tudta meg a Magyar Nemzet. P. Dzsenifer felismerhette, hogy a nyomozók figyelik, ezért kicsempészte gyermekét a gondozásra kijelölt nagyszülőktől, a csalással összegyűjtött pénzzel együtt pedig kislányát is ki akarta csempészni a London környékén élő bűntársaihoz. Éppen a sofőrre várt egy budapesti szállodában, amikor a rendőrök elfogták. A Fővárosi Bíróság a panaszát elutasítva, február 2-án jogerősen is elrendelte letartóztatását, a nála talált pénzt lefoglalták, a gyermekét pedig visszavitték a hatóság által kijelölt gondviselőihez.

álrendőrös mese

A Budapesti Rendőr-főkapitányság speciális nyomozócsoportja két hét alatt felszámolta a külföldön szökésben lévő, körözés alatt álló, unokázós csaló bűnszervezet vezetőinek megmaradt hálózatát. A Scotland Yard nyomozóival közreműködve két Angliában élő magyar gyanúsítottat is elfogtak, ők kiadatási őrizetben várnak a sorsukra. Az angliai bűnszervezet vezetésével gyanúsítható L. Attilát és H. Anasztáziát nemzetközi elfogatóparancs alapján körözik tavaly december óta. Mivel a banda tagjainak nincs más bevételi forrásuk, a szökésben lévő irányítók megpróbálták újraszervezni hálózatukat, ehhez az Egyesült Királyságban élő P. Dzsenifer külföldről, míg J. Barbara Budapestről szervezett be futárokat az idős emberek átveréséhez.

A frissen beszervezett, új bandatagok a bűnügyi felderítés során beszerzett bizonyítékok szerint legalább öt budapesti idős embertől vettek át pénzt 2020. december 30. és 2021. január 16. között, a szervezet irányítóitól kapott, kidolgozott forgatókönyvek alapján. A sértetteket minden esetben a szervezet egyik vezetője hívta fel egy angliai telefonszámról. A telefonáló a beszélgetés során Londonban dolgozó magyar rendőrnek adta ki magát, és azt állította, hogy az idős ember egyik rokona balesetet okozott, a kár megtérítéséhez pedig azonnal pénzre van szüksége. Ha nem fizet, az angol jogszabályok szerint börtönbe kerül a károkozó, s mivel az Egyesült Királyság már nem európai uniós tagállam, nagyon nehéz lenne eljárni az ügyében.

Bukás a szállodában

Azokhoz, akik bedőltek a mesének, a telefonáló futárt küldött, hogy átvegye a rokonának segíteni kívánó áldozatok pénzét, ékszereit. A futárok ezután a pénzt személyesen továbbadták a beszervezőknek, miután lehúzták a sápot a bevételből. P. Dzsenifer Angliából hazautazott Magyarországra, mert attól tartott, hogy a rendőrség már figyelteti a bankoknál, így nem mert új számlát nyitni. Ha pedig már hazajött, a kislányát is „ellopta” a gyámságra kijelölt rokonoktól, hogy őt is kicsempéssze az országból. Ő volt az utolsó bandatag, akit elfogtak a rendőrök, a két futár és J. Barbara már egy nappal korábban fogdába került.

Az unokázós csalóktól lefoglalt bizonyítékok
Fotó: Police.hu

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Nyomozó Főosztály Vagyonvédelmi Osztályának unokázós nyomozócsoportja mind a négy csaló ellen a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál, vagy betegségénél fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás miatt indított büntetőeljárást. A bíróság a gyanúsítottak letartóztatásáról döntött.

információszerző bűnözők

Molnár Gábor igazságügyi biztonságtechnikai szakértő a Magyar Nemzetnek elmondta: a csalók nemcsak találomra, telefonkönyv alapján választják ki áldozataikat, hanem sokszor egyfajta környezettanulmányt is végeznek. Egyedülálló, a lakáskörülményei miatt feltételezhetően jobb anyagi helyzetben élő áldozatokat keresnek, akik özvegyek, vagy a kapucsengőn, lakónévsorban doktori cím szerepel a nevük előtt. Előfordul, hogy ki is kérdezik a helyi lakókat a kiszemelt sértettről. Olykor a közösségi oldalakon megadott információkat felhasználva teszik hihetőbbé történetüket, ha sikerült ott beazonosítani a kiszemelt áldozatot. Ez alapján már pontos adatokkal rendelkezhetnek arról a rokonról, aki a meséjük szerint bajba keveredett. A sértettek a személyes információk alapján elhiszik, hogy valós a baj, még akkor is, ha már hallottak az unokázós trükkről. A szakértő a rendőrséggel egyetértésben azt tanácsolja, minden esetben ellenőrizzék le az ilyen jellegű telefonhívásokat az idős emberek, próbálják meg elérni az állítólag bajba jutott rokont, illetve annak ismerőseit, más hozzátartozókat. Ha ez nem lehetséges, a hívótól kérjenek azonosításként egy olyan adatot, személyes emléket, amiről csak a rokonuk tudhat (például mikor találkoztak utoljára, mit kapott tőlük az illető a születésnapjára). A csalók ilyenkor érzik, hogy vesztettek és megszakítják a hívást. A sikertelen trükkről is értesítsék a rendőrséget, ezzel más sértetteket is megvédhetnek.