Németh Zsolt: A Momentum ma lényegében a DK ifjúsági tagozata

– Mit gondol a Fidesznek a néppárti képviselőcsoportból való kilépéséről? Mennyire igaz, amit az ellenzék állít, hogy elszigetelődött a Fidesz az európai politikában?

– Nem az az igazi kérdés, hogy a Fidesz elszigetelődött-e vagy sem, hanem hogy van-e jövője az európai kereszténydemokráciának.

A néppártban és különösen a európai parlamenti frakcióban évek óta zajló vitának az a lényege, hogy a jobbközépnek a politikája alakításakor mennyire kell a saját belső iránytűjére hallgatnia és mennyire kell megfelelnie a balliberális főáram és média elvárásainak.

Az északi és a Benelux pártok azt vallják, hogy az utóbbit kell tenni, mert nekik olyan a választási rendszerük, hogy csak a baloldallal együttműködve kerülhetnek hatalomra. Mi viszont kezdettől fogva azt mondtuk, hogy ez rossz irány, hosszú távon így a néppárt feloldódik, mert végül már semmi nem lesz, ami megkülönbözteti a baloldaltól.

– Megnyerhető ez a vita?

– Ez a vita most a néppárti frakcióban eldőlt, új időszámítás kezdődik. A frakciótagság azonban nem a szövetségi politikánk veleje, csupán egy eszköz a sok közül. A szervezeti keretek másodlagosak. Mi továbbra is amellett vagyunk, hogy a jobbközép kereszténydemokrata oldal maradjon meg annak, ami, ne pedig a baloldal árnyképe legyen. Ez Magyarországon működik, és hiszem, hogy Európának is ez a jövője.

Nem fogunk kapkodni, de nem is hátrálunk meg!

– Lehet a jövőben a regionális V4-es, visegrádi együttműködés alternatívája a politikai hovatartozás alapján létrejött EP-frakcióknak?

– A politikai ideológiák mentén szerveződő és a regionális hovatartozáson alapuló együttműködés kiegészíti egymást. Volt, hogy a V4 minden vezető kormánypártja különböző frakciónak volt tagja, a kormányok mégis kitűnően együtt tudtak működni. Az Európai Parlament logikája a politikai színezet alapján történő szerveződés, de a ma kormányzó lengyelekkel éppen ilyen alapon is szívesen árulnék egy gyékényen.

– A Kárpátok Európája konferencián úgy nyilatkozott: a visegrádi országok együtt küzdhetnek meg a közép-európai térség koronavírus-járvány utáni szerepéért Európában. Hogy látja, milyenek az esélyeink ebben a küzdelemben, mennyire erős a V4-együttműködés?

– Amikor néhány hete a 30. évforduló kapcsán visszatekintettünk a visegrádi együttműködés elmúlt évtizedeire, azt láttuk, hogy

a V4 mindig akkor volt erős, amikor Magyarországon nemzeti kormány volt.

A magyar baloldal világképébe egy ilyen regionális gyökerű együttműködés legfeljebb mellékesen fér bele. 2010 óta azt láttuk, hogy a visegrádi országok felismerték, hogy együtt többet ér a szavuk az unióban, hogy közösen nemcsak Közép-Európa, de az Európai Unió építéséhez is hatékonyabban tudnak hozzájárulni. Rengeteg területen működtünk együtt a bevándorlástól az uniós költségvetésen át infrastrukturális projektekig. Mindezek pozitív visszacsatolást biztosítottak, és a négy ország kormányai politikai színezettől függetlenül azt tapasztalják, hogy ez egy hasznos és sikeres együttműködés, még ha az iránta való lelkesedés hőfoka nem is mindenhol egyforma. A V4 sikere abban rejlik, hogy noha alapvetően a közös földrajzi és történelmi helyzetből fakad, ez egy pragmatikus együttműködés, ami azokra a területekre terjed ki, ahol van keresnivalója. Erre a hozzáállásra és ezekre a tapasztalatokra építve joggal gondolhatjuk, hogy

amíg a Fidesznek van ebbe beleszólása, a visegrádi együttműködés is erős marad.

Németh Zsolt erős kritikát fogalmazott meg a Jobbikkal összefogó baloldallal szemben
Fotó: MTI/Rosta Tibor

– Fekete-Győr András nemrég azt nyilatkozta, a DK engedett, így nem vennék el az anyaországon kívül élők szerzett jogait, mire Arató Gergely úgy reagált, hogy nem lezárt a kérdés, továbbra is ellenzik, hogy szavazhassanak a határon túliak. Mi a véleménye erről a vitáról?

– A határon túli magyarok pontosan tudják, hogy mire számíthatnak a baloldaltól. Gyurcsány Ferenc vezette miniszterelnökként 2004-ben azt a kampányt, amely zsigeri ösztönökre építve igyekezett őket kirekeszteni a magyar nemzetből. Gyurcsány pártja még 2018 márciusában is olyan kampányvideót készített, amelyben a kolozsvári magyarokat arctalan bűnözőkként ábrázolta. Fekete-Győr András nem egy alkalommal arra biztatta szimpatizánsait, hogy a választásokon a magyar pártokkal szemben román vagy szlovák pártokra adják le voksaikat. A magyarországi baloldalnak ma Gyurcsány Ferenc az igazi vezére, a Momentum lényegében a DK ifjúsági tagozata. Ez nem több, mint színjáték, és meggyőződésem, hogy a határon túli magyarok is jól tudják ezt.

– Mire számíthatnának a határon túl élő honfitársaink a baloldal hatalomra kerülése esetén?

– Orbán Viktor kicsit csípősen azt mondta 2005-ben Tusnádfürdőn, hogy a magyar baloldal, amikor csak tehette, rárontott saját nemzetére. Akkor sok kritikát kapott ezért, de ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy igaza volt. Pontosan erre számíthatunk;

ha hatalomra kerül, a baloldal megpróbál mindent lerombolni, amit az elmúlt bő évtizedben közösen felépítettünk: el fogja venni a határon túliaktól a szavazati jogot, az anyagi, politikai, diplomáciai és főképp a lelki támogatást.

Ha a baloldalon múlik, Magyarország nem fog többé kiállni a külhoni magyarokért, magukra maradnak.

– A Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) elítélte a Jobbikkal való összefogás miatt a baloldalt. Mekkora jelentősége van ennek a lépésnek?

– A Jobbik eredetileg cigányellenes pártként alakult, és egészen néhány évvel ezelőttig gyakorló antiszemita párt is volt. A párt jelenlegi második embere, európai delegációvezetője, Gyöngyösi Márton a magyar Országgyűlésben azzal a javaslattal állt elő, hogy listát kell készíteni a zsidó származású magyar parlamenti képviselőkről. Ez egy kendőzetlenül nyilas javaslat. Egy ilyen párt sehol Európában nem kerülhetne a hatalom közelébe sem. A CDI egyenlő mércével mér keleten és nyugaton egyaránt, ezért nem mehetett el szó nélkül a baloldal és a Jobbik decemberben immár hivatalossá is tett násza mellett.

– Mit gondol arról, hogy Nyugaton továbbra is gondnak számít a Jobbik múltja, de idehaza a baloldal megbékélt a párt antiszemita múltjával, sőt jelenével is, hiszen támogatták Bíró László jelöltségét a szerencsi időközin?

– Fontos hangsúlyozni, hogy amikor a baloldalt kritizáljuk, nem a múltjukról beszélünk. Nem vitatjuk el senkitől annak jogát, hogy őszintén szembenézzen a múltjával, bocsánatot kérjen, és akár meg is változzon. Csakhogy amikor arról van szó, hogy a baloldal nemzetellenes, azt az támasztja alá, hogy a nemzete ellen kampányoló Gyurcsány Ferenc a vezére. Amikor azt mondjuk, hogy a Jobbik antiszemita, akkor annak az az alapja, hogy a második számú embere a zsidó képviselők listázására szólított fel, hogy az időközi választáson Bíró Lászlót indította, illetve hogy az elnökének a táskahordója a győzelem jelét mutatva pózolt Auschwitzban.

A baloldalnak semmilyen ár nem magas a hatalomért, és egyáltalán nincsenek skrupulusaik, ha a visszaszerezni vágyott hatalom a tét.