Itt az újabb leleplezés Cseh Katalin ügyében

Azt minden politika iránt érdeklődő tudja, hogy Cseh Katalin és a Momentum 2017-ben a Nolimpia-kampánnyal, a magyarországi olimpiát megtorpedózó aláírásgyűjtéssel szerzett magának ismertséget. Azt viszont eddig csak kevesen tudhatták, hogy Cseh Katalin cégvezetőként 2016-ban még a magyar olimpiára is hivatkozva kért uniós támogatást. Amit a cég később meg is kapott.

Újabb részletek kerültek nyilvánosságra a Cseh Katalin körül kialakult botrányban. Ezúttal a Demokrata internetes kiadása közölt tényfeltáró cikket az európai uniós képviselő ügyei kapcsán. A hetilap a sajtóban csak Anonymousként emlegetett álarcos alak vasárnapi videója után kezdett kutakodásba és akadt megdöbbentő részletekre a Cseh Katalinék családi cégének 68 millió forintos uniós pályázata kapcsán.

A Demokrata felidézte, hogy

a Momentum 2017-ben a magyarországi olimpia megfúrásával szerzett országosan ismertséget, de egyesületként már 2015-ben létezett. Az alapítók közé tartozott Cseh Katalin is,

aki nem csupán aktív részese, hanem egyenesen vezéralakja volt az olimpiaellenes aláírásgyűjtésnek. „Bár a párttá alakulás utáni első Momentum-elnökségbe még nem került be, néhány hónappal később, 2017 augusztusában már beválasztották” – folytatta a Demokrata a politikus életrajzának bemutatását, majd így összegzett: Cseh Katalin tehát olimpiaellenes aktivistából 2017-ben már egyértelműen politikai szereplővé vált, arról viszont a közelmúltig viszonylag keveset lehetett tudni, hogy mit csinált, amikor nem politizált.

Cseh Katalin 2013. január 25-től 2018. január 10-ig volt a Pannónia Nyomda Kft. ügyvezetője,

a céget édesapja, Cseh Tibor alapította 2010-ben. A politikus tehát még azután is jó ideig vezette a vállalkozást, hogy a Momentum elnökségi tagja lett. Ebben az időszakban indult a cég azon az európai uniós pályázaton is, amelyen több mint 68 millió forint támogatást nyertek hologramos technológia kifejlesztésére.

A Demokrata alaposabban utána nézett a pályázatnak. „Társaságunk alapvető célja a piacon még nem lévő szolgáltatás és termék kifejlesztése és piacra vezetése” – kezdődött a szöveg, amely ezután hosszan és részletesen taglalta a holografikus megjelenítésben rejlő előnyöket és lehetőségeket. Valahol a hosszú összefoglaló közepénél aztán meglepő szakasz következett.

Honnan indult és hova tart a Cseh Katalin körüli botrány? Nagy összefoglalónkat ITT olvashatja, videós összeállításunkért IDE kattintson.

„Az első szakmai részfeladat az értékesítést, eladást vagy bérbeadást elősegítő területi egységek, terek és területek holografikus megjelenítése. A hologram mint marketingeszköz alkalmazása jelen fázisban, a nagy költségvetéssel kivitelezett beruházások esetében az előértékesítés vagy távolsági értékesítés területén nagy hatást fog gyakorolni a piacra. Ne felejtsük el, hogy egy nagyberuházás költségvetésében szinte elhanyagolható költséggel bír, ugyanakkor a döntéshozókra gyakorolt hatása óriási lehet.

Döntéshozónak tekintjük egy ingatlan beruházóját, lakás vásárlóját, egy terület bérlőjét, de esetünkben egy tervezett nagyberuházás (pl. 2024-es magyarországi olimpiai játékok pályázati anyagában a helyszínek színes holografikus megjelenítése) megvalósításának döntéshozóit és résztvevőit is, mely a példánál maradva nemzetgazdasági szintű döntés is lehet.”

Nem tévedés: a Cseh Katalin által vezetett cég tehát uniós támogatásra pályázott egy olyan projekttel, amely szerintük a magyar olimpiai pályázat sikerre vitelében is segítséget nyújthat – összegzett a lap.

A Demokrata kikutatta azt is, hogy a pályázatot Cseh Katalin ügyvezetése idején, az ő aláírásával nyújtották be 2016. július 8-án, majd a cég 2016. november 22-ig teljesítette a hiánypótlást is, a jogosultsági döntés pedig ezek után 2016 decemberében született meg. Alig egy hónappal azelőtt, hogy elkezdődött az olimpiaellenes aláírásgyűjtés. Mivel a felhívásra a Demokrata értesülései szerint közel hétszáz pályázat érkezett, az állami projektértékelés így csak 2017 augusztusában zárult le, de még ekkor is Cseh Katalin volt a Pannónia Nyomda ügyvezetője.

Vajon momentumos társai tudtak erről? – teszi fel a kérdést a hetilap. Most már igen – tehetjük hozzá. Ahogy a választók is.