Ezek a tényezők befolyásolják az oltási hajlandóságot

A Semmelweis Egyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem részvételével és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával megvalósult felmérés szerint a nem, az iskolázottság és a lakókörnyezet is befolyásolja az oltakozási hajlandóságot – tájékoztatott az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának professzora.

Balassagyarmat, 2021. szeptember 17. Oltáshoz elksztik a nmet-amerikai fejleszts Pfizer-BioNTech koronavrus elleni oltanyag, a Comirnaty-vakcina harmadik, emlkeztet adagjt a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Krhz oltpontjn 2021. szeptember 17-n. MTI/Komka Péter Fotó: Komka Péter Forrás: MTI

Takács Katalin elmondta: az idén májusban készült, 78 ezer fős, reprezentatív kutatás eredményei szerint a nők esetében magasabb az oltakozási kedv, mint a férfiaknál, ugyanis erre a kérdésre a megkérdezett nők 70,7 százaléka, a férfiak 66 százaléka válaszolt igennel. Emellett – folytatta – nagy különbséget mértek a felsőfokú és az alapfokú végzettséggel rendelkező emberek között, 

a diplomások több mint 86 százaléka, míg a legfeljebb általános iskolát végzettek 55,5 százaléka nyilatkozta azt, hogy igényli az oltást. 

A szakember tájékoztatása szerint az oltási hajlandóság a megyei jogú városokban volt a legmagasabb, a megkérdezettek 77,7 százaléka igényelt volna oltást. Ebben az összehasonlításban Budapest a második helyen végzett háromnegyedes aránnyal, a kisebb városokban kétharmadnyian oltakoztak volna idén tavasszal. A községekben volt a legkisebb az oltakozási kedv, mindössze 62,5 százalék – magyarázta. 

A professzor végül arra is kitért, miszerint 

a járvány második hullámában jelentősen megemelkedett az oltási hajlandóság.

 Tavaly novemberben még csak a megkérdezett emberek 17,2 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy be szeretné-e oltatni magát, májusban viszont már a megkérdezettek 68,4 százaléka mondott igent.

Borítókép: Oltás beadása (Fotó: MTI/Komka Péter)