Az Axióma összeállítása szerint nagyon sok a magányos ember Magyarországon, a generációk közül pedig a fiatalok a legmagányosabbak. Az egyik ok, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal közel két évig tartott a világjárvány, ami miatt szalagavatók, szóbeli érettségi vizsgák, ballagások, koncertek, bulik, baráti találkozók maradtak el.
Az egyik nyilatkozó fiatal arról számolt be, hogy a ballagásuk annyi volt, hogy kikísérték őket az iskolából. Egy másik azt mondta, hogy mivel sokáig nem jártak iskolába, ezért sérültek a baráti kapcsolatai, de volt olyan, aki az egyetemi léte nagy részét online töltötte.
Minden hetedik magyar fiatal számol be arról, hogy gyakran érzi magányosnak magát. Már a koronavírus első hulláma után felmerült, hogy az akkori társadalmi távolságtartásnak milyen rossz és hosszan tartó következményei lesznek, majd hamar kiderült, hogy ez a fiatalokat különösen nehezen érintette. Világszinten másfélszer annyi huszonnégy év alatti érzi magát magányosnak, mint azok, akik már betöltötték a 75. életévüket.
Lauter Adrienn pszichológus arról beszélt, hogy a fiatalok körében nagyon fontos jelenség a társas promiszkuitás, vagyis hogy minél több barátjuk és ismerősük legyen. Hozzátette: az időseknek is megvan ez a szükségletük, de a család vagy egy-egy régi kapcsolat fennmaradása be tudja tölteni ezt az űrt, a fiataloknál viszont a folyamatos társas „éhség” sokkal nagyobb.
Albert Fruzsina szociológus, egyetemi tanár hangsúlyozta, hogy az emberi kapcsolatok működtetéséhez sok képesség kell, köztük a nonverbális jeleket is tudni kell olvasni.
A videó kiemeli, hogy Magyarországon a 15–29 évesek 81 százaléka tagja valamilyen internetes közösségi oldalnak, és átlagosan 575 ismerőse van. Mindezek ellenére a fiatalok azért érzik magányosnak magukat, mert hiányérzetük van, hiszen a sok ismerős ellenére ezek a kapcsolatok nem elég mélyek. A szociológus ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába lájkolnak sokat akár egy-egy TikTok-videót, ha a nap végén még sincs ott senki, akivel meg lehetne osztani a problémákat.
Ez a társas magány kora, mert az közösségi média a kapcsolattartást megkönnyíti, viszont a kapcsolat elmélyülését éppen hogy gátolja – mutatott rá az összeállítás, hozzátéve: már egy évtizeddel a koronavírus megjelenése előtt felhívták a kutatók a figyelmet arra, hogy az akkor még iskolás generáció a közösségi média miatt magányosabb lesz, mint a hasonló korú fiatalok korábban valaha.
Onnantól kezdve, hogy megtörténik egy bejelentkezés, mint ha lenne egy online személyiségre váltás, és valahogy ez az online személyiség sokkal grandiózusabb, gátlástalanabb, narcisztikusabb a legtöbb ember esetében – mondta Lauter Adrienn.
Albert Fruzsina viszont arról beszélt, a világjárvány miatti elszigeteltség rávilágított arra, hogy pótolhatatlan szerepe van a hús-vér emberi kapcsolatoknak. Ehhez kapcsolódik az Axióma animációja, amelyben Abraham Maslow amerikai pszichológus piramisát mutatják be. Eszerint a szociális élet és a társas kapcsolatok csaknem olyan fontosak az ember életében, mint például az evés, az ivás vagy az, hogy biztonságban vagyunk. Vagyis a minőségi kapcsolatok hiánya lelkileg és testileg is maradandó károkat okozhat.
A fiatalok szerint, ha valaki elkezd egy új hobbit, akkor találkozhat hasonló érdeklődési körű emberekkel, ugyanakkor azoknak, akik jobb helyzetben vannak, segíteniük kell a mélyebben lévőket. Végül van, aki azt szeretné, hogy legyen tabu, ha valaki pszichológushoz jár.
Nem ciki, hogyha én azt érzem, hogy egyedül vagyok, hogy el vagyok hanyagolva, mert onnantól kezdve ezen lehet segíteni, nagyon fontos, hogy a következő generációk is ezt érezzék– összegezte Lauter Adrienn.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)
