Nőtt az oktatásra szánt keret a jövő évi költségvetésben a most hétfőn benyújtott tervezet szerint. A költségvetésben iskolai előkészítésre és alapfokú oktatásra a tavalyi 373,4 milliárd helyett idén 448,8 milliárd forintot, középfokú oktatásra 475,8 helyett 588,3 milliárd, felsőfokú oktatásra 840,3 helyett 840,7 milliárd forintot szán a kormány – írja a Világgazdaság. Mint írták:
több mint 1600 milliárd forintot biztosítanak az oktatásban dolgozók bérére, ezzel a kormány teljesíti vállalását, a tanárok fizetése eléri a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát.
A Tanári béremelési alap 2026 önálló jogcímen található: erre 190 milliárdot szán a kabinet, amellyel együtt a 2025-ös költségvetésben több mint 1600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók bérére a köznevelési célú humán szolgáltatásokra a tavalyi 399,6 milliárd után ezúttal 532,6 milliárd lett betervezve, ezen felül nem állami felsőoktatási intézmények támogatására 531,5 milliárdot terveztek be, ez az idei előirányzatnál nyolcvanmilliárddal magasabb összeg, az egyéb, nem felsőfokú oktatásra csaknem ötszázmilliárd forinttal több forrás jut, mint 2024-ben.
A Klebelsberg Központ személyi kiadásai 603 milliárdról 819,1 milliárdra emelkednek. Emellett továbbra is marad a tankönyvellátás ingyenessége, amely 2020/2021-től vált teljes körűvé, erre jövőre 19 milliárd forintot fordítanak.
Arra, hogy az oktatás megemelkedett büdzséje elegendő-e, Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója úgy reagált: az oktatásra szánt források sohasem elegendőek. Ma már unalomig ismételt, hogy tudásalapú gazdaságokban élünk, ahol a versenyképesség legfontosabb tényezője az, hogy mennyit fektetnek az oktatásba, a képzésbe, milyen innovációs, műszaki szabadalmak születnek és ezek mennyire jelennek meg versenyképes termékekben – hangsúlyozta Pásztor Szabolcs.
Összehasonlításként a 2021-es Eurostat-adatok alapján szélsőséges példaként egyrészt Svédországot említette, ahol a GDP hét százalékánál is nagyobb összeget költöttek oktatásra, másrészt Romániát, ahol ez a mutató a három százalékot sem érte el. Az oktatási kiadásokat illetően – mint mondta – Magyarország az európai országok rangsorában középtájon található: az említett időszakban, 2021-ben az uniós átlaggal megegyező, kereken öt százalék volt az oktatásra fordított forrás GDP-arányosan.
Az államháztartás minden tizedik forintját, pontosan 9,8 százalékát oktatásra költi a kormányzat, ebből közvetve az olvasható ki, hogy a kormány stratégiailag fontosnak tekinti az oktatás területét – vélekedett Talabér Krisztián a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője. Az idei költségvetéshez képest ötszázmilliárddal több forrás jut 2025-ben a területre, a többletnek csaknem negyven százaléka a Tanári béremelési alap 2026 része, vagyis a növekmény jelentős részét a pedagógusok béremelésére fordítják.
A kormány korábbi vállalása, miszerint 2026-ig érje el a pedagógusok bére a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát, szerinte terv szerint, jó ütemben halad, a 2025-ös emelés pedig egy újabb mérföldkő a pedagógusbérek rendezésében.
