Úgy tűnik, a tendenciát az sem állította meg, hogy időközben az oktatásirányításban felismerték, több pénzt kell biztosítani a Klebelsberg Központtá alakult Kliknek és a tankerületi központoknak. Bár ezután a napi működési problémák zöme a jelek szerint megszűnt, csak az idei év első három hónapjában 21 egyházi kérelem érkezett állami iskolák átvételére. A 138 kérelem közül egyébként mindössze hat irányult fővárosi iskolára.
Ami a jelentkezőket illeti, az oktatási feladatok iránt az Egri Főegyházmegye mutatkozott a leglelkesebbnek, ők az elmúlt négy év során összesen 40-szer fejezték ki szándékukat köznevelési intézmények átvételére, vagyis az összes kérelem közel harmada tőlük származott. Érdekesség, hogy
a katolikus, a református és az evangélikus egyházon túl például a Hit Gyülekezete és a Magyar Iszlám Közösség is szeretett volna iskolát kapni.
Míg a Hit Gyülekezete jelentkezését elfogadták, az iszlám közösség fenntartói szolgálatára nem tartottak igényt.
Az egyházi iskolák előtörésének az is kedvez, hogy a kormány az elmúlt években nemcsak, hogy egyre nagyobb összegekkel támogatja az ilyen típusú intézményeket, hanem az is, hogy az elmúlt években fokozatosan visszaszorították az alapítványi iskolákat. A Tárki által készített Társadalmi riport 2016 című tanulmánykötetből például kiderül: folyamatosan csökken a magániskolák aránya 2010 óta. Míg 2010 és 2014 között az alapítványi iskolák aránya 20 százalékkal csökkent, az egyháziaké 68 százalékkal nőtt. Így például míg a 2001/2002-es tanévben csak 144 egyházi általános iskola volt, ez a szám a 2015/2016-os tanévre 346-ra nőtt. Ehhez hasonlóan az egyházi fenntartású gimnáziumok száma is 88-ról 159-re nőtt, míg a szakgimnáziumoké (korábbi nevén: szakközépiskola) 23-ról 91-re, a szakközépiskoláké (korábbi nevükön: szakiskolák) pedig 19-ről 50-re.
