„Rabszolgasors” a katonáknál

Ötmillió túlórájuk volt tavaly a honvédeknek, miközben elérheti a nyolcezer főt a létszámhiány.

Elképesztő a magyar katonák leterheltsége – ez derül ki a honvédelmi miniszter által kedden közölt adatokból. Mint arról szerdán beszámoltunk, Simicskó István egy parlamenti írásbeli kérdésére válaszolva közölte: tavaly 5 millió órát töltöttek túlszolgálatban a honvédek. Ellenzéki szakpolitikusok és egykori honvédtisztek szerint a túlfeszített igénybevétel oka, hogy a kormány évek óta halogatja a hadseregreformot, és nem veszi figyelembe a honvédség valós teljesítőképességét.

Elsősorban azért kellett túlórázniuk a katonáknak, mert a kormány 2015 őszén szinte a teljes hadsereget a déli határra rendelte. 2016 januárjában még „csak” 203 ezer órával dolgoztak többet, majd júliusra ez felkúszott 527 ezerre, idén januárban pedig már elérte a 877 ezret. Egy névtelenséget kérő tiszt szerint ezt valójában úgy oldották meg, hogy a kerítésnél járőröző honvédek napi 12 órát dolgoztak, többségük még a hétvégén sem térhetett haza a családjához pihenni.

Pedig a hadsereg határvédelmi bevetését elrendelő, 2015-ös törvény beterjesztésekor biztonságpolitikai szakértők fölhívták a figyelmet: nincs olyan állapotban a rendszerváltás óta folyamatosan karcsúsított honvédség, hogy ellássa a feladatot. Bár a kormány évek óta rejtegeti a létszámra vonatkozó részletes adatokat, az illetékesek időnként elszólták magukat. Az előző miniszter, Hende Csaba a 2014-es parlamenti meghallgatásán 5,9 ezres létszámhiányt vallott be, Benkő Tibor vezérezredes, a honvéd vezérkar főnöke két évvel ezelőtt 5000 betöltetlen posztról beszélt. Az Orbán-kormány javaslatára az Országgyűlés az utóbbi években kétszer is emelte a keretet, tavaly decemberben 31 ezer főben jelölték ki az ideális létszámot, amit még kiegészítene 8000 főnyi önkéntes tartalékos. Ám a legutolsó hivatalos adat szerint a Honvédelmi Minisztérium éves átlagos állománya 23,7 ezer volt, amiben benne vannak a tárca dolgozói, közalkalmazottak, tábornokok, tisztek is. Márpedig a hadsereg szerkezete torz: két éve több volt a tiszt, mint a szerződéses sorkatona. Kovács Gyula nyugalmazott katona, egykori alezredes a saját számításai alapján úgy véli, a miniszter vagy a vezérkari főnök által bemondott hiánynál is nagyobb a gond: legalább 8000 ember hiányzik a csapatoknál.

Már a kerítés 2015-ös építésén 3000 katona dolgozott, ám teljesítményükkel a miniszterelnök elégedetlen volt. Hende Csaba viszont tisztában volt vele, mennyi túlszolgálatot kell elrendelni az építkezés felpörgetéséhez, ezért 2015. szeptember elején inkább lemondott. Az új miniszter, Simicskó István már igyekezett megfelelni Orbán Viktor követelményeinek: elvárta tőlük, hogy naponta 10 kilométernyi kerítést építsenek fel. Később tovább emelkedett a határhoz rendelt katonák száma: októberben már 4,7 ezer katona teljesített ott szolgálatot. Ez volt az utolsó adat, amit hivatalosan közöltek, később „nemzetbiztonsági okokból” titkosították a számokat. Az viszont tudható, hogy 2015 végén a honvédségben összesen 4,7 ezer szerződéses sorkatona szolgált. Mindenkit nem lehetett a határra rendelni, hiszen valakinek a radarokat, repülőgépeket is kellett kezelni, ráadásul a NATO-hadgyakorlatokon is részt kellett venniük, így maradt a túlóra.

Demeter Márta szakpolitikus, független képviselő lapunknak azt mondta, ezért törölték el a túlszolgálat maximumát, amely korábban 450 óra volt évente. A honvédségi közalkalmazottak túlóraszámát pedig 832 órára emelték. Továbbá olyan egységeket mozgósítottak, mint a légierő zenekara vagy az afganisztáni harcokban részt vett szolnoki elitegység. Kovács Gyula szerint ez megalázó helyzeteket teremtett: frissen fölavatott fiatal rendőr alá osztottak be például sokat látott felderítőt. Ráadásul berendelték a korábban nyugalmazott, de a szolgálati járandóságuk megtartásáért a tartalékos szolgálatot vállaló tiszteket is. Egyikük be is perelte a honvédséget, mert fűtetlen helyen szállásolták el, és a 12 órás őrszolgálat miatt nem maradt ideje enni sem.

Bár a kormány 2015-ben elindította a bérfejlesztést a hadseregnél, Demeter Márta szerint az állandó túlóráztatás nem teszi vonzóvá a fiatalok körében a szolgálatot. – Ez már túlmegy a fizikai teljesítőképesség határán, már nem számít, ki mennyire edzett – mondta a politikus, aki szerint nem elég anyagilag megbecsülni a honvédeket. Ráadásul a túlórákat is egyre kevesebb pénzzel ellentételezték: míg 2016 első felében 2,5 ezer forint járt egy pluszóráért, idén már csak 2,2 ezer. Simicskó István közlése szerint 2016 januárja és 2017 májusa között a túlóráztatás 18 milliárd forintjába került az adófizetőknek.

Kovács Gyula szerint ördögi kör alakulhat ki: mivel kevés a katona, agyondolgoztatják őket a határnál, ez viszont idővel leszerelési hullámhoz vezethet.