A Várkert Bazár lesz az új Millenáris?

Úgy tűnik, mindent megtettek ezért. De vajon sikeres lehet-e hosszabb távon az újjászületett terület, ahogy az lett például a Millenáris Park?

A Várkert Bazár felújítását nem lehetett tovább halogatni. Az épületegyüttes már 1996 óta szerepelt a Világörökségi Alap (World Monuments Fund) listáján a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke között. Ráadásul frekventált fekvése miatt nap mint nap hozta kellemetlen helyzetbe a magyar fővárost az ide látogatók előtt. A rekonstrukció volt az egyetlen lehetséges kiút ebből a helyzetből.

A helyszín azonban régi problémával küzd: felépítése óta sosem látogatták rendszeresen. Ybl Miklós feladata nem volt más, mint a királyi kertek tetszetős lezárása a Duna felől, a funkcionalitásra kevésbé figyeltek oda a tervezéskor. Kellő látogatottság híján a part felőli bazársort sosem használták ki, így később alkotó műhelyek működtek itt, a csendes, forgalomtól félreeső helyen. A helyszín egyetlen intenzív korszakát az Ifipark jelentette, de ez egyúttal a kegyelemdöfést is megadta az ennyire intenzív használatra nem tervezett épületeknek.

A mostani felújításnál célul tűzték ki, hogy a Várkert Bazár igazi látogatott hellyé válhasson, ezért nemcsak felújították a történelmi épületegyüttest, de újabb épületrészekkel egészítették ki. (Akit az együttes találó, könnyen érthető és részletes leírása érdekel, ide kattintson, az átadáskor készült képgalériát pedig itt nézhetik meg.) Ezért készült a bevezetőben leírt funkciók sora, a vendéglátástól a kiállítóterekig, vagy hogy izgalmasabban hangozzon: a gasztronómiától a kulturális attrakciókig.

Kérdés azonban, hogy mennyire találták el az ötletgazdák a követendő irányt. Minden helyszín másra alkalmas igazán, másról szól, és ezt nehéz előre érzékelni: sok sikeres vállalkozás annak köszönheti létét, hogy ráérzett valamire, amire a konkurencia még nem. Azután pedig késő a bánat: hiába nyílik mondjuk még egy lángosos tíz méterrel arrébb, valamiért soha nem lesz olyan sikeres, mint elődje.

Szóval kérdés hogy eltalálták-e az irányt. Élelmiszerboltra, cukrászdára mindig és mindenhol van kereslet, így ezek várhatóan rendszeresen vonzanak majd kisebb számú látogatót. A kiállítóterek azonban már kevésbé tűnnek vonzónak, nem hiszem, hogy tömegek özönlenének majd a kiásott ágyúgolyókat és török kardokat megtekinteni. A királyi várba való feljutási lehetőség talán a legcsábítóbb, ami miatt valószínűleg a Gellért-hegyet is meghaladó mértékű gyalogosforgalom keletkezik majd.

Elszalasztott lehetőségnek tűnik azonban a Várkert Bazár bazárként való hasznosítása. A helyszín képes lenne a vár turistaforgalmát lehozni a partra (miután felmentek a Budavári Siklóval), és az Ybl által tervezett bazársor életében először megtalálhatta volna valódi szerepét. Az egymás melletti boltokban egész évben árulhatták volna a magyar kézműves termékeket, hungarikumokat: olyan vagy még jobb lehetett volna itt a hangulat, mint adventkor a Vörösmarty téren. (Az elmúlt két évben többször írtam erről.)

Az északi és a déli bazársor helyiségeit azonban az átalakítás során sajnos egybenyitották, így a kis boltok helyén két hatalmas terem jött létre. Az egyik oldalon a cukrászda, a másikon egy CBA kap helyet, pedig ezeket az északi és a déli palotákban is el lehetett volna helyezni, viszonylag könnyen, akár utcafronti megközelítéssel.

A tavaszra elkészült műemléki rekonstrukció minden dicséretet megérdemel, nagyon nagy szükség volt rá, és nagy öröm végre birtokba venni a helyszínt. A tervezett hasznosításnak és az ehhez kapcsolódó új létesítményeknek az igazi próbája azonban még csak most kezdődik; kérdés, hogy a Várkert Bazár jelen formájában lehet-e olyan sikeres, mint a saját hangját megtaláló, megnyitása óta népszerű, hiánypótló Millenáris Park. Ezt valószínűleg az idő fogja eldönteni – a műemlék megmenekült, így van időnk kivárni, hogy mire is lesz igazán alkalmas ez a helyszín a város életében.