Az EKB egyebek mellett azért aggódik, mert a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi döntéseiből származó fizetési kötelezettségei is a jegybankhoz kerülnek, vagyis azokat az MNB-nek kell viselnie. Ez az EKB szerint aggályokat vet fel a jegybank pénzügyi függetlenségével kapcsolatban. Az Európai Központi Bank szerint a követeléseket nem a jegybanknak, hanem az államnak kellene vállalnia.
Az EKB arra is kitér, hogy az MNB az összevonás után is megtartja azt a gyakorlatot, miszerint a pénzügyi felügyeleti tevékenység finanszírozása a piaci szereplők hozzájárulásából, felügyeleti díjból történik. Mint megemlítik, a függetlenséget akkor lehetne garantálni, ha a hozzájárulás mértékét ezentúl az MNB szabná meg, és külön tüntetné fel a könyvelésében. A jegybank autonómiáját az EKB szerint egy harmadik pont is fenyegeti: mégpedig az, hogy az MNB a PSZÁF minden alkalmazottját átveszi október elsejével.
Az MNB és a pénzügyi felügyelet működését is ismerő források egyébként úgy látják, hogy az EKB aggályai túlzók. Mint azt a Magyar Nemzetnek elmondták, a PSZÁF kötelezettségei miatt fölösleges aggódniuk. A felügyelet anyagilag eddig is önfenntartó volt, vagyis a jegybank pénzügyi mérlegét nem fenyegetik a PSZÁF kötelezettségei. A szakértők szerint a felügyeleti tevékenység finanszírozása miatti aggodalmak sem megalapozottak. A pénzintézetek által fizetett felügyeleti díj megállapítása ugyanis külön, jól meghatározott szabályok szerint történik majd, így nem fordulhat elő, hogy akkora díjat rójon ki az MNB, amekkora az eredményének helyrebillentéséhez szükséges. A munkatársak átvétele a lap informátorai szerint szintén fölösleges aggodalomnak tűnik, mivel a jegybank október után bármikor dönthet a munkaviszonyukról.
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.
