A Központi Statisztikai Hivatal pénteken tette közzé: januárban 10,6 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a bruttó átlagkereset 343 500, a nettó 228 400 forint volt.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a versenyszférában a bérnövekedés magasabb volt, mint a közszférában.
A 3,6 százalékos rendkívül alacsony munkanélküliségi ráta arra készteti a munkaadókat, hogy béremeléssel tartsák meg a jobban képzett munkaerőt
– jegyezte meg a miniszter, aki hozzátette, némely vállalatnál láthatóan beruházásokkal, technológiai fejlesztésekkel is enyhítik a munkaerőhiányt.
Varga Mihály szerint a 2016-ban kötött hatéves megállapodás hatása az idei béradatokban is érezteti hatását, a keresetek növekedését még az idei minimálbér emelés is segítette.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy hosszabb távon a versenyszféra és a közszféra bérei nem szakadhatnak el egymástól, ezért is emelték idén többek között a rendvédelmi és honvédelmi alkalmazottak, az egészségügyi szakdolgozók és az önkormányzati hivatali alkalmazottak fizetését.
Visegrádi összehasonlításban a 2010 és 2019 között Magyarországon nőtt a legjobban a bruttó átlagkereset
– mutatott rá Varga Mihály. 2010-ig jelentős lemaradás halmozódott fel, így a kiemelkedő magyarországi bérnövekedés ellenére továbbra is Csehországban a legnagyobb az euróban számolt átlagkereset.
A Pénzügyminisztérium (PM) pénteki közleményében Varga Mihály közölte:
2010 óta több mint a duplájára emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege, a munkáltatói adóterhek pedig folyamatosan csökkennek.
2010 januárjához képest a nettó keresetek átlagosan 64 százalékkal, egy gyermek esetén 70 százalékkal, a két gyermekeseknél több mint 83 százalékkal, a három vagy több gyermekes családoknál pedig duplájára emelkedtek.
Idén is kitarthat a béremelkedés lendülete
Az elmúlt három évhez hasonló béremelkedés várható az idén is alapvetően a szakemberhiány, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emelése következtében – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH januári kereseti adatait kommentálva.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárja szerint tempós növekedéssel kezdték az évet a magyar átlagfizetések. Az elmúlt három évhez hasonlóan az idén is jelentős, 7 százalék körüli nettó reálbér-emelkedésre van kilátás. A növekedés egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum idei növelésének köszönhető. Ez tolja fel a teljes bértáblát – tette hozzá az elemző.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint várakozásokat meghaladva nőttek az átlagos bruttó bérek januárban. A Takarékbank várakozása szerint ebben az évben 9,6 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek és a garantált bérminimum 8 százalékos emelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt.
