A munkaerőhiány mellett a közszféra bérei is segítették a májusi keresetnövekedést

Az általános munkaerőhiány mellett a költségvetési szektorban újra felgyorsult béremelésekkel magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők, hogy a KSH reggel kiadott adatai szerint májusban ismét kétszámjegyű volt a keresetek emelkedése.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint májusban a bruttó és a nettó átlag keresetek 11,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, az áprilisi 9,0 százalék után ismét kétszámjegyű volt a növekedés. Az év első öt hónapjában 10,6 százalékos volt a béremelkedés mértéke és 9,5 százalékos a közfoglalkoztatottakat nem számítva. A májusi 3,9 százalékos és az első öthavi 3,5 százalékos inflációval számolva az év ötödik hónapjában 7,0 százalékkal, január-májusban 6,9 százalékkal nőttek a reálkeresetek.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek eljuttatott kommentárjában alapvetően a közszférában újrainduló bérrendezéssel magyarázta az előző hónaphoz képest a gyorsuló bérkiáramlást, miután az áprilisi 3,6-ről 10,7 százalékra ugrott meg a költségvetési szféra átlagbér-növekedése májusban.

Eközben a versenyszféra bérnövekedése továbbra is stabilan 10 százalék felett alakul, egymás után ez a tizennegyedik hónap, amikor kétszámjegyű az ütem. Továbbra is átlag feletti a bérnövekedés az energiaszektorban, a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban is, de mindenképpen kiemelendő a közigazgatás területe, ahol 15,4 százalékkal nőttek a bérek az egy évvel ezelőtti szinthez képest.

Előre tekintve az ING Bank elemzői arra számítanak, hogy átlagosan 10 százalék körül maradhat a bérnövekedés üteme a magyar gazdaságban. A legfontosabb kérdés ugyanakkor az, hogy mekkora részét költi majd el a lakosság ennek a többletjövedelemnek, hallva a híreket egy közelgő válságról és látva a kedvező megtakarítási lehetőségeket az állampapírpiacon.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint elsősorban a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására nőttek a várakozásokat meghaladva a bérek májusban.

Számításai szerint 2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 50,4 százalékkal nőttek. A 2013-tól 2019 végéig terjedő ötéves periódus alatt 52 százalékot nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve. Erre az évre 10 százalékot meghaladó bruttó bérnövekedést vár a vezető elemző, a reálbér növekedés pedig 6,5 százalék felett lehet, de a kockázatok felfele mutatnak – tette hozzá.

A kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra mutatott rá, hogy májusban a bérek emelkedése meghaladta a minimálbéremelés mértékét, így a növekedés inkább a magas munkaerő-keresletre vezethető vissza.

Most is elsősorban a versenyszférában dolgozók bérnövekedése járult hozzá az emelkedéshez, de a közigazgatásban dolgozók keresete is átlagosan kétszámjegyű mértékben nőtt. A közszférában ugyanakkor továbbra is látszik a béremelések folytatásának szükségessége. A versenyszféra egyes ágazataiban a béremelkedés egyenletes volt, csak néhány ágazatban volt a növekedés mértéke csekélyebb.

Tekintettel a munkaerőhiány fennmaradására, az év egészére az átlagbérek 10 százalék feletti emelkedésére számít az elemző, amely a fogyasztáson keresztül elősegítheti a GDP 4 és 5 százalék közötti éves növekedését.