Varga Mihály: A világgazdaságban lassulás van, de recesszió nincs

A világgazdaságban lassulás van, de recesszió nincs, itthon fenn kell tartani a fiskális fegyelmet és meg kell őrizni a magas beruházási rátát a magyar gazdaságban – mondta Varga Mihály az 57. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén szombaton, Nyíregyházán.

A pénzügyminiszter több pontból álló javaslatcsomagot vázolt fel a magyar gazdaság további, fenntartható növekedése érdekében.

Kiemelte: el kell kerülni a fiskális túlköltekezést, a tartalékok felélését, a mostani 25 százalékos beruházási ráta megőrzése mellett a munkaerő tartalékokat is mozgósítani kell. A forintárfolyamnak kiszámíthatónak kell maradnia, szükség van a szakpolitikai javaslatok végrehajtására, a kis- és középvállalati szektor versenyképességét növelni kell, emellett fontos a politikai stabilitás megőrzése.

A pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság megerősödésében jelentős szerepe van a kormány intézkedéseinek, ennek köszönhető, hogy a globális hatások ellenére továbbra is növekedésre lehet számítani.

Korszakhatárra érkezett a világ, a 2019-2021-es években számos fontos politikai és gazdasági esemény várható, amelyek hatnak majd a magyar gazdaság további alakulására – mondta Varga Mihály. Ezek közé sorolta az új Európai Parlament megalakulását, az Európai Bizottság felállását, az új uniós költségvetési ciklus elindulását, illetve az amerikai elnökválasztást.

Varga Mihály a magyar gazdaság idei első félévi teljesítményét értékelve kifejtette, hogy a német ipar gyengélkedése egyelőre nem érezteti hatását, ami azt mutatja, hogy csökkent Magyarország kitettsége a külső kockázatokkal szemben.

Az első félévi 5,1 százalékos GDP-bővülés 2,4 százalékát a belső motorok, így például a lakossági fogyasztás, 1,6 százalékát a kormányzati intézkedések – így az adó- és bérmegállapodás, a lakhatást segítő intézkedések, az állami beruházások, a versenyképesebb Magyarországért program és a gazdaságvédelmi akcióterv -, 0,9 százalékát a külső kereslet adta, és a növekedéshez csupán 0,2 százalékkal járultak hozzá az uniós források – mutatott rá a miniszter.

Kiemelte: jó jel az is, hogy a magyar gazdaság szereplői – a 2008-as válsághoz képest – jelentős tartalékkal rendelkeznek. A lakosság és a vállalatok eladósodottsága alacsony, a magyar bankrendszer sokktűrő képessége erőteljes, az államháztartás tartalékai magasak, az államadósság devizaaránya és a külföldiek kezében lévő hányada jelentősen csökkent, a foglalkoztatás aránya átlépte a 70 százalékot.

Bár a világgazdaságot érintő politikai bizonytalanság egyre nő, ez inkább az aktuális politikai közhangulat változását, és nem a válság közeledését jelzi – mondta a pénzügyminiszter.

Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: 2010 óta a gazdaságpolitika, a monetáris és a fiskális politika tudja kezelni a kihívásokat, sikeres válságkezelést hajtott végre a kormány és növekedési fordulat ment végbe.

Kiemelte: az állami vállalatoknál is fontos, hogy a legjobb gyakorlatokat alkalmazva növeljék a piaci hatékonyságot. Rámutatott: 2010-ben trendforduló zajlott le az állami vállalatok kezelésében, most 60 és 100 között van a stratégiai jelentőségű állami tulajdonban lévő társaságok száma.

Rámutatott: a versenyképesség fenntartásához az állami kézben lévő vállalatoknak is növelniük kell a hatékonyságot, emellett alkalmassá kell tenni ezeket az innovációra. Nem cél, hogy tőzsdére menjenek ezek a cégek, de tőzsdeképesnek kell lenniük – mondta.