Korszakos döntések következnek

A harmadik negyedévben öt százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ez olyan eredmény, amelyet mindenképpen meg kell védeni – ezt mondta lapunknak az adóügyi államtitkár, amikor arra kértük, beszéljen a hét elején benyújtott adótörvények jelentőségéről. Izer Norbert kifejtette: a két témakör, a gazdasági teljesítmény és az adóügyek között nagyon is szoros a kapcsolat, jól működő, modern adórendszer nélkül ugyanis nem képzelhető el sikeres gazdaságpolitika. Emiatt az új törvénytervezetek több pontja is a közteherviselési szabályok tökéletesítését szolgálja.

Az államtitkár elsőként az egységes társadalombiztosítási járulékrendszer kialakításáról beszélt. Az Országgyűlés asztalán fekvő előterjesztés szerint jövő július elsején egy teherré olvad össze a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék. Ezentúl egy, 18,5 százalékos teher lesz, amelyet társadalombiztosítási járuléknak neveznek majd.

– Mára rendkívül szerteágazóvá vált a járulékszabályozás, ezért az előírások összerendezése több szempontból is elengedhetetlen volt – mondta az államtitkár, majd úgy folytatta: a változtatás előnyei között szerepel az is, hogy három köztehertípussal kevesebb lesz. – A kormány egyik fontos célja az adóegyszerűsítés, ennek keretei között pedig a ciklus végéig, 2022-ig harmadával csökken az adók száma, vagyis – 2010-hez képest – eltűnhet nagyjából húsz közteher – fogalmazott Izer Norbert. Megjegyezte azt is: a járulékrendszer átszabása szerepelt a tavaszi gazdaságvédelmi akcióterv adóügyi elképzelései között, az akkor megszabott intézkedéseket egy kivétellel már jogszabályba foglalta a törvényhozás.

A hét elején benyújtott javaslatok szélesítik az adóhatóság lehetőségeit a feketegazdaság szereplői, az adóelkerülők elleni küzdelemben. – A parlament – ha megszavazza a javaslatokat – kiterjesztheti az online számlázás elnevezésű hatósági ellenőrző rendszer kereteit – mondta Izer Norbert, s röviden összefoglalta a tervbe vett módosítás lényegét. Az online számlázás rendszerében jelenleg a vállalkozások azoknak a számláknak az adatait küldik el elektronikus úton az adóhivatalhoz, amelyeket cégek részére állítanak ki, és amelyek áfatartalma eléri a százezer forintot.

Az államtitkár szerint meg kell védeni az eredményeinket
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Az összeghatárt most megszüntetnék.

– Július elsejétől a vállalkozások egymás közötti ügyleteiről kiállított minden számlát megkap majd az adóhatóság, 2021. január elsejétől pedig a magánszemélyeknek kiállított számlák adatait is be kell küldeni a hivatalhoz – részletezte az államtitkár. Hozzátette: a változtatás óriási jelentőségű, az adóelkerülés lehetősége ezzel a kisebb üzleteknél is a minimálisra csökkenhet, amiből akár komoly bevételre is szert tehet az államkassza. – Szakmai becslések szerint az online számlázás egy év alatt 200-250 milliárd forint pluszbevételt hozott. Talán nem eltúlzott az a várakozás, amely újabb tízmilliárdokban mérhető eredményt remél a rendszer kiterjesztésétől – fogalmazott az államtitkár.

Szavait kiegészítette azzal, hogy miután az adóhivatal gyakorlatilag minden számláról online úton adathoz jut majd, lehetővé válik, hogy a hatóság akár már 2021 tavaszától áfabevallási tervezetet készíthessen a hazai vállalkozásoknak.