Japán furcsa döntése: visszatér a szénerőművekhez

A csaknem tíz évvel ezelőtti fukusimai nukleáris katasztrófa járulékos következménye, hogy Japán, miután drasztikusan visszafogta atomerőmű-programját, szénből nyert energiával kívánja pótolni a kiesést.

A csaknem tíz évvel ezelőtti fukusimai nukleáris katasztrófa járulékos következménye, hogy Japán, miután drasztikusan visszafogta atomerőmű-programját, szénből nyert energiával kívánja pótolni a kiesést. Ennek jegyében Tokió nem kevesebb mint huszonkét szénerőművet tervez építeni tizenhét helyszínen a következő öt év alatt – miközben a világ kétségbeesetten próbálja megszüntetni, de legalábbis jelentősen csökkenteni a klímaváltozásért felelőssé tett szén-dioxid-kibocsátást.

A The New York Times amerikai napilap online kiadása arra hívja fel a figyelmet, hogy a huszonkét erőmű csaknem annyi szén-dioxidot fog kibocsátani, mint az Egyesült Államokban egy évben eladott személyautók összesen.

A kelet-ázsiai szigetországban a környezetvédők eddig tipikusan az atomerőművek ellen emelték fel szavukat, ám most a tervezett szénerőművek környezetében élő lakosok akarnak perre menni a kormánnyal amiatt, hogy a kabinet megfelelő környezetvédelmi vizsgálatok és levegővédelmi felmérések elvégzése nélkül hagyta jóvá az építkezéseket.

Ráadásul Japán, amikor elnyerte az olimpiai játékok rendezési jogát, ígéretet tett arra, hogy gazdaságát klímabaráttá alakítja, a rendezők azt mondták, hogy a játékok energiaigényét megújuló forrásokból fogják fedezni. Ez az üzenet most veszélybe került. Nem beszélve arról, hogy Tokió a párizsi egyezmény értelmében 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásnak 26 százalékos csökkentését ígérte a 2013-as szinthez képest.

Japán a szénerőmű-építési szándékával szembemegy más, fejlett gazdaságok törekvéseivel. Nagy-Britannia például 2025-re meg akarja szüntetni szénerőműveit, Franciaország pedig még korábban, 2022-ben tervezi ugyanezt.

Az Egyesült Államok is gyors ütemben fejleszti vissza az ágazatot, s nincs tervben új szenes létesítmény építése. Japán ugyanakkor jelenleg áramszükséglete több mint harmadát fedezi szén­energiából, és a jelenlegi kilátások szerint még 2030-ban is igényének több mint negyedét ennek a fosszilis energiahordozónak az elégetéséből fogja kielégíteni.

Ha a szénhez még hozzátesszük a földgázt és a kőolajat, a fosszilis energiahordozók Japán áramfogyasztásának nem kevesebb mint négyötödét adják, míg a megújuló hordozók mind­össze 16 százalékot tesznek ki. Az atomenergia részaránya közben 2017-re 3 százalékra zsugorodott a fukusimai katasztrófa előtti több mint 30 százalékról, igaz, tavaly már néhány reaktorát újraindította.