Nem lankad a vásárlási kedv

Rögtön megjelent a fogyasztási oldalon a decemberi béremelések hatása, aminek köszönhetően januárban a szakértőket is meglepte a kiskereskedelmi forgalom számottevő növekedése.

A kiskereskedelemben nehéz lesz az év vége Fotó: Mirkó István

Rögtön megjelent a fogyasztási oldalon a decemberi béremelések hatása, aminek köszönhetően januárban a szakértőket is meglepte a kiskereskedelmi forgalom számottevő növekedése.

Szerdán a Központi Statisztikai Hivatal közölte az ünnepek utáni havi eredményeket, amiből az derül ki, hogy immár az ­európai átlaghoz közelítve az első hónapban is csúcsközelben maradt a háztartások fogyasztói bizalma.

A frissen közzétett eredmény szerint az év elején 7,6 százalék volt az egy évvel korábbihoz viszonyított bővülési ütem, rákontrázva a decemberi 6,7 százalékos növekedésre. Az élelmiszerboltosok 4,9, míg a nagyon széles árukört lefedő iparcikk-kereskedők jelentősen, összességében 13,8 százalékkal növelték eladásaikat. Ráadásul az utóbbi árucsoportban az látszik, hogy kevésbé a nélkülözhetetlen termékek beszerzése volt a mérvadó az év elején, sokkal inkább az életszínvonal javulására utalnak a vásárlások, amin belül kiugró növekedést mértek a könyv-, a számítástechnika- és egyéb kereskedőknél, valamint a bútor- és műszakicikk-áruházakban.

Az országos üzlethálózat, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma januárban folyó áron 945 mil­liárd forint volt. – A 2016 első hónapjában mért adatot ez a teljesítmény szinte pontosan ötven százalékkal múlja felül – mutatott rá az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Cseresnyés Péter aláhúzta: a forgalom 79 hónapja emelkedik, amely tavaly – megdöntve a korábbi rekordokat – 12,25 ezermilliárd forintos végeredményt hozott. A bolti értékesítés 2019-ben először az üzemanyag-eladások nélkül is meghaladta a tízezermilliárdot – tette hozzá, megjegyezve: a mostani statisztikák ismereté­ben könnyen előfordulhat, hogy idén a milliárdos mutató már februárban négy számjegyű lesz.

A szaktárca illetékese szerint a belső fogyasztás tartós élénkülését leginkább a béremelések, az adócsökkentések, a családokat támogató célzott kormányzati intézkedések ösztönzik, ami a foglalkoztatás bővülésével, a növekvő jövedelmekkel még mindig ösztönzi a forgalmat.

A kiskereskedelem erős támasz maradhat a GDP-növekedés fenntartásához is – hívta fel a figyelmet a Takarékbank vezető elemzője. Suppan Gergely szerint a januári növekedésben az előző év végi 13,1 százalékos béremelkedés és a közel 8,8 százalékos nettó reál­bérnövekedés mellett a közszférában kifizetett igen jelentős bónuszok is nagy szerepet játszottak.

A szakértő kiszámolta: a 2015 havi átlaghoz képest 30,3 százalékkal, 2010-hez mérten pedig 43,3 százalékkal volt magasabb a magyar kiskereskedelem eladási forgalma az előző esztendőben, míg a vendéglátóhelyek volumene a 2015. évi átlaghoz képest 41,2 százalékkal bővült. Idén némiképp lassul a bővülési ütem: a tavalyelőtti 6,7, illetve az előző évi 6,1 százalékos éves mutató ezúttal Suppan számításai szerint 5,6 százalék körül állhat meg.