Magyarország az uniós tagállamok átlagához képest hamarabb lehet túl a koronavírus-járvány okozta válságon a kormány által meghozott gazdaságvédelmi, illetve az újraindítást ösztönző intézkedések eredményeképpen – közölte Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) online tanácskozását követően.
Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzése szerint hazánk idén a hetedik legnagyobb növekedést fogja elérni az Európai Unióban – tette hozzá a magyar tárcavezető.
Az Európai Bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzésében 2021-re uniós szinten 3,7 százalékos gazdasági növekedést valószínűsítenek, míg a magyar GDP-bővülés akár négyszázalékos lehet az idén. A koronavírus-válság következményeinek enyhítésére szolgáló Helyreállítási és ellenálló-képességi eszközzel (RRF) kapcsolatban Varga Mihály kifejtette, hogy az uniós pénzügyi eszközből elérhető források lehívása érdekében Magyarország már elkészítette a Helyreállítási és ellenállóképességi terv (RRP) tervezetét. A pénzügyminiszter elmondta: az RRP-tervezés során számos adminisztratív akadállyal kell megbirkózniuk a tagállamoknak, ezért fontos, hogy a nemzeti programok uniós elfogadásának folyamata minél átláthatóbb és gyorsabb legyen ahhoz, hogy az eszköz valós segítséget nyújthasson.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
A tanácskozáson az uniós fiskális politika is napirendre került. A jelenlegi bizonytalan járványhelyzetből kiindulva a kilábalás támogatása során fontos szempont az uniós fiskális politika jövője is – hangsúlyozta Varga Mihály. Hozzátette: ezt megvitatva a tagállamok egyetértenek abban, hogy a korábbi uniós költségvetési szabályokhoz csak akkor lehet visszatérni, ha EU-átlagban a GDP növekedése újra eléri a válság előtti 2019-es szintet. Ezért az úgynevezett általános mentesítő záradék alkalmazása 2022-ben is indokolt lehet – emelte ki Varga Mihály.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy a pénzügyminiszterek ismét véleményt cseréltek a digitális gazdaság adóztatását célzó nemzetközi kezdeményezések előrehaladásáról is, amelynél a magyar álláspont változatlan. – Egyrészt támogatjuk a G20 törekvését arra vonatkozóan, hogy 2021 közepére globális megoldást érjünk el a kérdésben, amennyiben az széles körű kompromisszumon alapszik és a kettős adóztatást elkerüli.
Ugyanakkor továbbra is elutasítjuk az olyan nemzetközi megoldásokat, amelyek a tisztességes adóversenyt korlátozzák – hangsúlyozta a tárcavezető.
