Kimondták: a magyar gazdák nem számíthatnak állami segítségre a Tisza-kormánytól

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Árvay Nikolett, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára a minap kimondta: vége a folyamatos állami mentőövnek. Nagy István volt agrárminiszter szerint ennél felháborítóbb mondatot rég nem mondott agrárpolitikus.

2026. 11. 19. 13:17
Kimondták: a magyar gazdák nem számíthatnak állami segítségre a Tisza-kormánytól
A Tisza-kormány lemondott a gazdák megsegítéséről Forrás: Pexels

Szerinte a kiszámíthatatlan válságkezelési rendszer a banki finanszírozásra, a beruházási döntésekre és a fiatal gazdák vállalkozásindítására is hatással lehet. Nemcsak a jelenlegi termelés, hanem a következő évtized fejlesztési képessége is érintett. A mezőgazdaság ugyanis nem egy szokványos gazdasági ágazat. A gazdálkodók olyan kockázatokkal szembesülnek nap mint nap, amelyeket saját erejükből sok esetben képtelenek kivédeni.

– Az aszály, a tavaszi fagykár, az állatjárványok, a nemzetközi piaci zavarok, a takarmány- és energiaárak emelkedése nem feltétlenül a gazdálkodók hibájából következnek be – mondta Nagy István. A volt miniszter azzal egyetért, hogy fontos a tudás az agráriumban. Emlékeztetett: az intézmények közül a MATE, a Debreceni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Soproni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 2020–2021-ben alapítványi fenntartásba került.

– Ennek mutatja a hatásos eredményét a hallgatói bizalom is, az Orbán-kormány 12 magyarországi egyetem indított agrárszakokat. Az agrár-felsőoktatásba felvettek száma 2020-ban 2535 fő, 2025-ben 3548 fő volt, ami közel negyven százalékos növekedést jelent.

Sőt, 2020-ban az Agrárminisztérium fenntartásában működő középfokú agrárszakképző intézményeket öt agrárszakképzési centrumba szervezték. A fejlesztések fő irányai az alábbiak voltak:

  • korszerű tangazdaságok, tanműhelyek és bemutatóüzemek kialakítása,
  • precíziós mezőgazdasági gépek, digitális eszközök és élelmiszeripari berendezések beszerzése,
  • a duális képzés és az agrárvállalkozásokkal való együttműködés erősítése,
  • a gyakorlati oktatás, a felnőttképzés és a technológiai tudásátadás fejlesztése.

A volt tárcavezető emlékeztetett arra is, hogy 2024-ben az agrárszakképzésben tanulók száma meghaladta a húszezer főt, közülük mintegy ötezren az élelmiszeripari ágazatban tanultak. A 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetett új szakképzési rendszerben a jogosult tanulók ösztöndíjat, egyszeri pályakezdési juttatást, illetve duális képzés esetén munkabért kaphattak. A 2024-ben elfogadott kormányzati stratégiai dokumentum az agrárszakképző intézmények tízéves korszerűsítését tűzte ki célul, beleértve az iskolaépületeket, a kollégiumokat, a tangazdaságokat, a tanműhelyeket és az eszközállományt. Mindenre elegendő forrás is jutott:

  • 2022-ben az agrárszakképzési centrumok fejlesztésére közel hárommilliárd forint, 
  • 2023–2025 között a bemutatóüzemek, a tangazdaságok, a gyakorlati képzőhelyek fejlesztésére 15,6 milliárd forint,
  • 2024 -ben a Jánoshalmi agrárszakképző intézmény energetikai korszerűsítésére közel egymilliárd forint,
  • 2026-ban az agrárszakképzési centrumok új beruházási pályázatára pedig ötmilliárd forint.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.