Barroso újabb levelet írt Orbánnak az aggodalmairól

Újabb levelet írt José Manuel Barroso Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben megerősíti az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos aggályait.

A közlemény tanúsága szerint Barroso levelében arra kéri a magyar hatóságokat, hogy kezdjenek politikai párbeszédet az Európai Parlamenttel, amely júniusban politikai határozatot fog elfogadni az alapjogok magyarországi helyzetéről.

José Manuel Barroso még az alaptörvény módosítása előtt, március 8-án telefonon beszélt Orbánnal, majd levelet is küldött a kormányfőnek. Orbán telefonon is biztosította a bizottság elnökét, hogy Magyarország és kormánya elkötelezett az európai értékek és jogszabályok mellett. Ezt követően március 9-én levelet küldött Barrosónak. „Szeretném megerősíteni, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett. Szeretném biztosítani Önt arról is, hogy ez az elkötelezettség mindvégig tükröződött és tükröződni fog az alaptörvény-módosítás elfogadásának eljárásában” – fogalmazott akkor a magyar kormányfő.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szakértői Répássy Róbert vezetésével pénteken fogadták a Velencei Bizottság hattagú delegációját, és a megbeszélésen átadták nekik az alaptörvény negyedik módosításának a KIM által készített csaknem ötvenoldalas angol nyelvű magyarázatát, hogy a Velencei Bizottság raportőrei megismerjék az alkotmány és az abból következő törvények módosításának hátterét. Átadták emellett az alaptörvény egységes – szintén angol nyelvű – szövegét.

Répássy közlése szerint „nem talált visszhangra a megbeszélésen” az a magyar kormány képviselői részéről megfogalmazott kérés, miszerint a Velencei Bizottság ne politikai, hanem jogi alapon folytasson vizsgálatot a negyedik alkotmánymódosítás kapcsán. Az igazságügyi államtitkár úgy véli, a testület tagjai több kérdésben is „elfogultságról tettek tanúbizonyságot”, és prekoncepcióval érkeztek Budapestre.

Emlékeztetett, a Velencei Bizottság Martonyi János külügyminiszter felkérésére érkezett Magyarországra, hogy megvizsgálja a parlamentben március 11-én elfogadott negyedik alkotmánymódosítást.

Magyarországról vitáznának

A tervek szerint a jövő héten a magyar alkotmányos helyzetről rendeznek vitát az Európai Parlamentben. Csütörtökön derült rá fény, hogy Orbán nem lesz jelen az eseményen, mert Londonba utazik Margaret Thatcher néhai brit kormányfő temetésére.

„Habozó bizalmatlanság” volt az országgal szemben, és a negyedik alkotmánymódosítás után az az érzés terjedt el, hogy „megint baj van Magyarország körül” – mondta Navracsics Tibor korábban, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bármelyik európai ország alkotmányában lehet találni 2-3 olyan rendelkezést, amely némi rosszindulattal az alapértékek megsértésének lenne tekinthető. „Ez a rosszindulat irányunkban megvan” – tette hozzá. A miniszter azonban ebben a helyzetben sem számít az uniótól olyan lépésekre, melyek irányváltásra kényszeríthetik a kormányt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet kész a párbeszédre és racionális érvekkel meggyőzhető.

Mintaszerű a magyar alkotmány

Kiállt hazánk és a magyar alaptörvény mellett Rupert Scholz volt német védelmi miniszter, egyben alkotmányjogász is. A Die Weltwoche svájci lapnak adott interjújában leszögezte: a magyar alaptörvény mintaszerű, modern európai alkotmány: a demokrácia, a jogállamiság és a szociális állam alapelveit megdönthetetlenül rögzíti. A magyar alkotmány körüli harcot a kommunista múlt és a modern kor küzdelmeként jellemezte. Szerinte a kormánnyal való szembenállás a jobboldal 2010-es egyértelmű – kétharmados többséget eredményező – győzelmében gyökerezik, amellyel a baloldal nem tudott megbirkózni.

Schöpflin György pedig a magyar alkotmánymódosítás szövegét idézte, hogy cáfolja az EP liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt elítélő nézeteit. A fideszes európai parlamenti képviselő tévesnek nevezte az európai alapértékek súlyos magyarországi veszélyeztetettségére vonatkozó állítást.