Újabb levelet írt José Manuel Barroso Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben megerősíti az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos aggályait – tudatta pénteken az Európai Bizottság sajtószolgálata. A bizottság közleménye szerint a brüsszeli testület elnöke tudomásul veszi: Orbán korábban biztosította őt arról, hogy Magyarország és a magyar kormány teljes mértékben elkötelezett az európai jog és értékek mellett. Ugyanakkor megerősíti, az előzetes jogi elemzés alapján a bizottságnak „komoly aggályai” vannak azzal kapcsolatban, hogy az alaptörvény negyedik módosítása összeegyeztethető-e az uniós joggal és a jogállamiság elvével.
Barroso levelében jelzi a miniszterelnöknek, hogy ha a bizottság szakértői végeznek az alaptörvény módosításának jogi elemzésével, akkor a brüsszeli testület kénytelen lesz a kifogásolt ügyekben kötelezettségszegési eljárásokat indítani. „Erőteljesen arra kérem Önt és kormányát, hogy foglalkozzon ezekkel az aggodalmakkal, és egyértelmű és határozott módon oszlassa el őket. Kétségtelen, hogy ez szolgálja a legjobban Magyarország és Európa egészének érdekeit” – idézi a közlemény Barrosót.
Levelében a bizottság elnöke tudatja, hogy a bizottság a módosított alaptörvény három rendelkezését tartja aggályosnak. Egyrészt azt, amely a magyar államnak az Európai Bíróság ítéletéből fakadó fizetési kötelezettségére vonatkozik. A másik aggályos pontként Barroso a módosított alaptörvénynek azt a passzusát nevezi meg, amely az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét szabályozza. Harmadik aggályos rendelkezésként pedig – további részletesebb elemzés függvényében – a politikai hirdetések közzétételének korlátozását említi Barroso.
Levelében a bizottság elnöke arra is utal, hogy az uniótól teljesen független Európa Tanács Velencei Bizottsága június közepén foglal majd állást az alaptörvény negyedik módosításáról. Egyben azt is aláhúzza, hogy a brüsszeli testület szorosan együttműködik ebben a kérdésben a Velencei Bizottsággal. Brüsszel ezzel kapcsolatban számít arra, hogy a magyar hatóságok figyelembe veszik majd a Velencei Bizottság állásfoglalását, és az Európai Unió és az Európa Tanács elveivel, szabályaival és értékeivel „teljes összhangban” foglalkoznak vele.
A közlemény tanúsága szerint Barroso levelében arra kéri a magyar hatóságokat, hogy kezdjenek politikai párbeszédet az Európai Parlamenttel, amely júniusban politikai határozatot fog elfogadni az alapjogok magyarországi helyzetéről.
José Manuel Barroso még az alaptörvény módosítása előtt, március 8-án telefonon beszélt Orbánnal, majd levelet is küldött a kormányfőnek. Orbán telefonon is biztosította a bizottság elnökét, hogy Magyarország és kormánya elkötelezett az európai értékek és jogszabályok mellett. Ezt követően március 9-én levelet küldött Barrosónak. „Szeretném megerősíteni, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett. Szeretném biztosítani Önt arról is, hogy ez az elkötelezettség mindvégig tükröződött és tükröződni fog az alaptörvény-módosítás elfogadásának eljárásában” – fogalmazott akkor a magyar kormányfő.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szakértői Répássy Róbert vezetésével pénteken fogadták a Velencei Bizottság hattagú delegációját, és a megbeszélésen átadták nekik az alaptörvény negyedik módosításának a KIM által készített csaknem ötvenoldalas angol nyelvű magyarázatát, hogy a Velencei Bizottság raportőrei megismerjék az alkotmány és az abból következő törvények módosításának hátterét. Átadták emellett az alaptörvény egységes – szintén angol nyelvű – szövegét.
Répássy közlése szerint „nem talált visszhangra a megbeszélésen” az a magyar kormány képviselői részéről megfogalmazott kérés, miszerint a Velencei Bizottság ne politikai, hanem jogi alapon folytasson vizsgálatot a negyedik alkotmánymódosítás kapcsán. Az igazságügyi államtitkár úgy véli, a testület tagjai több kérdésben is „elfogultságról tettek tanúbizonyságot”, és prekoncepcióval érkeztek Budapestre.
Emlékeztetett, a Velencei Bizottság Martonyi János külügyminiszter felkérésére érkezett Magyarországra, hogy megvizsgálja a parlamentben március 11-én elfogadott negyedik alkotmánymódosítást.
Magyarországról vitáznának
A tervek szerint a jövő héten a magyar alkotmányos helyzetről rendeznek vitát az Európai Parlamentben. Csütörtökön derült rá fény, hogy Orbán nem lesz jelen az eseményen, mert Londonba utazik Margaret Thatcher néhai brit kormányfő temetésére.
„Habozó bizalmatlanság” volt az országgal szemben, és a negyedik alkotmánymódosítás után az az érzés terjedt el, hogy „megint baj van Magyarország körül” – mondta Navracsics Tibor korábban, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bármelyik európai ország alkotmányában lehet találni 2-3 olyan rendelkezést, amely némi rosszindulattal az alapértékek megsértésének lenne tekinthető. „Ez a rosszindulat irányunkban megvan” – tette hozzá. A miniszter azonban ebben a helyzetben sem számít az uniótól olyan lépésekre, melyek irányváltásra kényszeríthetik a kormányt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet kész a párbeszédre és racionális érvekkel meggyőzhető.
Mintaszerű a magyar alkotmány
Kiállt hazánk és a magyar alaptörvény mellett Rupert Scholz volt német védelmi miniszter, egyben alkotmányjogász is. A Die Weltwoche svájci lapnak adott interjújában leszögezte: a magyar alaptörvény mintaszerű, modern európai alkotmány: a demokrácia, a jogállamiság és a szociális állam alapelveit megdönthetetlenül rögzíti. A magyar alkotmány körüli harcot a kommunista múlt és a modern kor küzdelmeként jellemezte. Szerinte a kormánnyal való szembenállás a jobboldal 2010-es egyértelmű – kétharmados többséget eredményező – győzelmében gyökerezik, amellyel a baloldal nem tudott megbirkózni.
Schöpflin György pedig a magyar alkotmánymódosítás szövegét idézte, hogy cáfolja az EP liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt elítélő nézeteit. A fideszes európai parlamenti képviselő tévesnek nevezte az európai alapértékek súlyos magyarországi veszélyeztetettségére vonatkozó állítást.
