Az oroszok kérték, ne küldjenek vissza több menekültet

Az ausztriai menedékjogi kérelmek száma nyár előtt elérheti az idei felső határt.

Johanna Mikl-Leitner elmondta, hogy a 37 500 fős létszámkereten felüli menedékkérőkkel Ausztria vagy úgy jár majd el, mint Svédország, vagyis a felső határ után is befogad kérelmeket, de „évekig” nem dolgozza fel őket, vagy pedig már a határon visszautasítja a menedékkérőket a „biztonságos szomszédos országokba”.

A jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa hozzátette, hogy például Szlovénia és Horvátország is biztonságos ország, a menedékjogi kérelmeket mégis inkább Ausztriában, Németországban vagy Svédországban nyújtják be. Ez az eljárás nem „menedékkeresés, hanem menedékoptimalizáció”, ami ellen „szigorúan és ésszerűen” fel kell lépni. Vissza kell térni a menekültjog lényegéhez – sürgette Johanna Mikl-Leitner, kiemelve, hogy most a „gazdaságilag leginkább vonzó ország keresése” tapasztalható. „Ez így nem mehet tovább” – mondta az osztrák belügyminiszter.

Egyértelmű uniós állásfoglalásra van szükség a migránsválság kezelésével kapcsolatban – jelentette ki vasárnap a belgrádi Pink Televízióban Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter, aki azt is közölte, hogy jelenleg Szerbiában körülbelül ezer migráns tartózkodik.

A tárcavezető elmondta: egyelőre nincs megoldás a migránsválságra, és az Európai Unió sem áll készen az egyértelmű állásfoglalásra. Hozzátette ugyanakkor, hogy Szerbia ugyanúgy fog eljárni, ahogyan a többi, nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő állam.

Aleksandar Vulin arra is figyelmeztetett, hogy tavaszra a mostani egy-másfél ezer ember helyett naponta akár nyolcezren is érkezhetnek, és azt nem lehet előre látni, hogyan lehet majd kezelni azt a helyzetet. Leszögezte ugyanakkor, hogy a határok lezárása nem jelent megoldást. „A magyarok lezárták a saját határukat, ha a többi ország is ezt tenné, akkor kérdéses, hogy hol végezné az összes migráns ( ), de ahogyan az útvonalon fekvő többi ország eljár, úgy jár majd el Szerbia is” – tárta fel a politikus, majd úgy folytatta: „ha a szomszédaink lassítják a migránsok továbbhaladását, akkor mi is ezt tesszük”.

A politikus elmondta, hogy a Szerbiában tartózkodó migránsok Horvátország felé igyekeznek, hogy onnan folytassák útjukat Nyugat-Európa felé. A szabadkai Pannon RTV szerb–horvát határon tartózkodó tudósítója pedig arról számolt be, hogy a határon nem tud mindenki átlépni, mert sokuknak hibásan kitöltött vagy hamis papírjai vannak.

November közepe óta Macedónia, Szerbia és Horvátország is csak azokat engedi be területére, akik háborús övezetből, azaz Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek, így azok a migránsok, akik nem tudják bizonyítani, hogy ezekből az országokból származnak, hiába várakoznak. A határellenőrzésen szerdán tovább szigorítottak, így a dokumentumokban már a célországnak is szerepelnie kell, és csak azok folytathatják útjukat, akik Németországban vagy Ausztriában kérnének menedéket.