Nem kellene bíznia Orbánnak a britekben

A szakértő szerint May csak a rövid távú politikai érdekei mentén képes megválogatni európai partnereit.

Magyarország azt szeretné elérni, hogy a Nagy-Britanniában élő magyarok jogai ne sérüljenek a brit EU-tagság megszűnésével – mondta az MTI szerint szerdán Londonban Orbán Viktor. Hozzátette: a találkozón egyetértés alakult ki arról, hogy ezt a kérdést a viszonosság elve alapján kell kezelni, tehát ha az Európában élő britek szerzett jogai nem csorbulnak, abban az esetben a brit kormány álláspontja szerint a Nagy-Britanniában dolgozó EU-állampolgárok jogai sem sérülhetnek.

A kormányzati ciklust megkezdő Theresa May jelenleg keresi külkapcsolatait – pár napja Indiában tárgyalt kereskedelmi kapcsolatokról, Boris Johnson brit külügyminiszter pedig Rómában és Berlinben járt –, és ebbe a sorba illeszkedik a magyar kormányfővel való egyeztetés is – mondta Orbán Viktor londoni látogatásával kapcsolatban Kaszap Márton külpolitikai elemző, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Az elemző kiemelte, egyedi időpontban valósul meg a találkozó, ugyanis Nagy-Britanniában jelenleg az a jogértelmezési dilemma, hogy a parlamenti szuverenitás mint képviseleti hatalom vagy a referendum mint közvetlen véleménynyilvánítás bír döntő erővel. Ezt ugyan a múlt héten a felsőbb bíróság eldöntötte, de a kilépési procedúra ütemezése, és hogy hogyan fog ellenőrzést gyakorolni a parlament, még nem dőlt el.

A brit dilemma tehát érdekes módon – elviekben – kétszeresen is Orbán kezére játszik, hiszen harcias Brüsszel-ellenes retorikáját megfelelőképpen támaszthatja alá, hogy egy ország életbe vágó fontosságú kérdésével kapcsolatos döntést mindig nemzetállami hatáskörbe lehet rendelni (akár parlamenti döntésről, akár népszavazás nyomán meghozott határozatról van szó).

Orbán Viktor londoni tárgyalásáról mindezekhez képest előzetesen annyi szivárgott ki, hogy az főként gazdasági kérdéseket fog érinteni. Egy, a munkaerőpiacra és a brexit hatásaira rálátó, londoni pénzügyi területen dolgozó iparági forrásunk szerint nem is lehet más terítéken, mint a brexit és a munkaerő-áramlás, illetve annak tervezett korlátozása. Felvetésünkre, hogy az európai politikai vezetők körében íratlan szabály alakult ki az ilyen tárgyú egyeztetések tilalmáról, ameddig nincs hivatalos kilépési forgatókönyv, névtelen forrásunk csak annyit mondott, Orbán Viktort nem szokta érdekelni, mit lehet és mit nem. Emellett teljességgel elképzelhető az is, hogy a Boris Johnson római és berlini útján részt vevő delegációs tagok, különböző szektorokért felelős kormányzati kapcsolattartók mintegy a háttérben már a brexit hatásairól egyeztettek partnereikkel. Ez amiatt is valószínű, mert a német és az olasz gazdaság erejéhez nagyban hozzájáruló, de a brit piactól erősen függő autóipari szereplők meglepően csendesek.

A tárgyalásról, illetve a magyar–brit kapcsolatokról merőben egyedi véleményt fejtett ki a Federal Trust brit kutatóintézet igazgatója. Brendan Donnelly lapunknak azt mondta, a brit euroszkeptikusok téves gondolatmenete arról szól, hogy jelenleg számos más uniós állam egyetért a Brüsszelnek címzett kritizáló magatartásukkal. És Orbán Viktor bizonyos mértékig ebbe az önbecsapó képzetbe bele is illik, ezért lehet most olyan magasan az elfogadottsági mutatója Londonban a szakértő szerint. Ám van egy lényeges különbség Orbán és May euroszkepticizmusa között, eszerint míg Nagy-Britannia elhiszi, hogy az unión kívül képes majd boldogulni, Orbánról nem teljesen ez a kép alakult ki. A befolyásos közéleti személyiségeket, kutatókat és cégvezetőket is tömörítő Federal Trust igazgatója azt fűzte hozzá: a May-kormány csak a rövid távú politikai érdekei mentén képes megválogatni európai partnereit, és Orbán Viktor nagyon rosszul lenne informálva az esetben, ha megbízható partnert látna Mayben.