A hivatalos körök után következett az este informális része, amely egy letűnt kort idéző házibuli-hangulatot kölcsönzött a nagykövetségnek. A nagyteremben a kanapékon elnyúló vendégek folytatták a vetítést, rájuk Kim Ir Szen és fia, Kim Dzsongil gigantikus festménye vigyázott. A szomszéd szobában európai borokkal kísérhettük a koreai konyha specialitásait, közben a nyakkendős dohányosok az udvaron fagyoskodtak. A meghitt hangulaton talán csak az rontott, hogy a vendégek egy részét, közöttük Thürmer Gyulát zárt ajtók mögött egy különterembe kísérték.
Felmerül a kérdés, hogy az eseményre miért kaptak meghívást újságírók, így lapunk munkatársa is. Az elszigetelt Észak-Korea ugyanis nyitna a külvilág felé, s a rendszer úgy ítéli meg, hogy küszöbön áll az ennek kedvező nemzetközi klíma. Most, hogy Phenjan deklaráltan beteljesítette atomprogramját, a rezsim új prioritásokat határozott meg. Ennek megfelelően nagyobb erőforrásokat fordítana a gazdasági és a szociális szférára, elérve a nemzetközi közvélemény szimpátiáját, egyben a rendszert nehezítő szankciók feloldását.
