Lejtmenetben a berlini nagykoalíció pártjai

Már az uniós választások másnapján megkezdődött a felelősök keresése és az egymásra mutogatás a német nagykoalíciós pártokon belül annak nyomán, hogy a CDU/CSU és az SPD összesen mintegy 18 százalékponttal gyengült a 2014-es eredményhez képest. A kereszténydemokratáknak eközben sovány vigasz, hogy a második világháború vége óta most először vehetik át a vezetést a szociáldemokratáktól Brémában, ahol vasárnap tartományi választásokat is tartottak. Az EP-voksoláson látványosan jól szereplő Zöldek mellett erősödött a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak is.

Sokak szerint Annegret Kramp-Karrenbauer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Fotó: Clemens Bilan Forrás: MTI/EPA/Clemens Bilan

Tegnap már a nagy pártokkal szemben általában enyhén ítélkező fősodorbeli német sajtó is szarkasztikusan írt a CDU elnöknőjéről annak nyomán, hogy 28,9 százalékos európai parlamenti választási eredményével a CDU/CSU – Euró­pa első számú pártszövetsége – 6,4 százalékot gyengült a 2014-es voksoláshoz képest. Ez a német uniópártok közül ezúttal a kereszténydemokrata CDU számlájára írható: a csak Bajorországban működő CSU tartani tudta öt évvel ezelőtti, 40 százalék körüli eredményét.

„Aki Annegret Kramp-Karren­bauert hallgatta, amint azt magyarázza, uniójuk elérte a legfontosabb választási céljait, annak óhatatlanul fel kellett tennie a kérdést, hogy AKK szemmagasságban kommunikál-e a valósággal” – fogalmazott a fél éve a CDU élén álló elnöknő kapcsán a Der Spiegel, míg a Steingart reggeli hírlevelének szerzője még mélyebben mártotta a tollát a vitriolba. „AKK a CDU Martin Schulza, csak éppen érettségivel és szakáll nélkül” – írta, a bukott szociáldemokrata (SPD) vezetővel vonva párhuzamot.

A CDU/CSU–SPD nagykoalíció pártjai összesen mintegy 18 százalékot gyengültek a 2014-es EP-eredményhez képest. Az SPD 15,8 százalékkal különösen nagyot, 11,5 százalékot bukott, és ezzel a csaknem tíz százalékot erősödő Zöldek (20,5 százalék) mögé, a harmadik helyre szorult. Egyre nyilvánvalóbb, hogy sem AKK, sem pedig az SPD történetének első női pártelnöke, a bő egy éve hivatalban lévő Andrea Nahles nem hozta meg a várt áttörést. A pártokon belüli egymásra mutogatás már a választás éjszakáján megkezdődött.

A CDU centrumától jobbra álló ifjúsági szervezet, illetve az Értékek Unió­ja elnevezésű konzervatív CDU-tagozat visszautasította a pártvezetés belső értékelését, amely őket hibáztatta a rossz szereplésért. A CDU térvesztésére a napokban hívta fel a figyelmet egy Rezo nevű 26 éves fiatalember sokmilliós nézettségű YouTube-videó­ja, amelyből az derült ki: a párt nem találja a hangot ezzel a nemzedékkel. Egy felmérés is megerősíti: a Zöldeknek a 30 éven aluliak körében háromszor annyi szavazójuk van, mint a keresztény uniópártoknak.

Sokak szerint Annegret Kramp-Karrenbauer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

A szociáldemokratáknál Sigmar Gabriel volt pártvezető élesen vetette fel Nahles felelősségét; szerinte le kellene vonnia a következtetést az eredményből. Az SPD ráadásul elveszítette vasárnap a CDU-val szemben az év első tartományi választását, és ezzel a második világháború vége óta példátlan módon átadni kényszerül Bréma vezetését. De ez a kereszténydemokratáknak most sovány vigasz. Az ősszel érkezik a félidejéhez a német törvényhozási ciklus, és az elért eredmények fényében készülő felülvizsgálat alighanem feszegeti majd, mennyire tartható AKK és Nahles pozíciója. AKK vergődése most paradox módon nyújtja el Angela Merkel kancellárságát: a pártelnöki utód sem tűnik alkalmasnak a CDU megújítására.

A magukat korszerű, problémaérzékeny pártként pozicionáló Zöldek a CDU/CSU-tól és az SPD-től is szavazókat halásznak el, miközben a jobbközép rovására bővül, különösen az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományokban a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak is. Az AfD országosan 11 százalékot szerzett, és ezzel öt év alatt négy százalékpontot erősödött, de keleten különösen átütőek az eredményei. Szászországban a szavazatok egynegyedével, míg Brandenburgban az egyötödével végzett most az első helyen, míg Szász-Anhaltban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában második lett. Mindez intő jel a CDU-nak: az ősszel három keleti tartományban is választásokat tartanak.

Kiss J. László: Folyamatos az erózió

– Megmutatkozik egy folyamatosság a középbal és a középjobb mostani eredményében: tovább gyengülnek a nagy pártok, erodálódásuk folytatódik – mondta lapunknak adott értékelésében Kiss J. László Németország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, rendkívül kényesnek nevezve Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-pártelnöknő helyzetét. Mint mondta, AKK elől Angela Merkel kancellár továbbra is „ellopja a show-t”. Eközben a nagykoalíciós pártok együttműködését újra és újra feszültségforrások terhelik, most éppen az, hogy 2022-ig a vártnál 124 milliárd euróval kevesebb adóbevételre számíthatnak. A szociáldemokraták az elmúlt években feladták Gerhard Schröder kancellárságának Agenda 2000 elnevezésű programját, amely liberálisabb irányba fordította őket, de belső megnyugvást ez sem hozott. Egyesek újra balra húznák a pártot, így Kevin Kühnert, a nagykoalíciót ellenző ifjúsági tagozatvezető államosításokat szorgalmaz. A Zöldeknél viszont sikerrel ment végbe az egységesítés: a fundamentalista környezetvédők és a realisták ellentéte ma már a múlté – mutatott rá a szakértő. Ugyanakkor a városiak és a magas iskolai végzettségűek körében különösen népszerű ökopárt jól tudta tematizálni az energia- és környezetvédelmi témákat felölelő klímavédelmet: a német társadalomban rendkívüli érzékenység van e kérdés iránt.