Amennyiben ez megtörténne, az nagy előrelépést jelentene a közép-ázsiai országot csaknem 18 éve sújtó háború lezárását célzó úton, mivel az iszlamista tálibok eddig határozottan visszautasították a közvetlen tárgyalásokat Asraf Gáni afgán elnök Egyesült Államok által támogatott kormányával, amelyet illegitimnek tartanak. Bár a tálibok és az afgán civil és politikai szereplők között a katari fővárosban, Dohában tartott júliusi békekonferencián afgán kormánytisztviselők is részt vettek, mindezt „magánszemélyként” kellett tegyék.
„Készülünk a közvetlen tárgyalásokra. A kormányt egy 15 tagú küldöttség fogja képviselni” – jelentette ki Abdul Szalám Rahimi afgán békeügyi miniszter, Gáni elnök egyik bizalmasa. „Együttműködünk minden párttal, és reményeink szerint két héten belül sor kerülhet az első találkozóra egy európai országban” – tette hozzá.
Bár a tárcavezető nem tért ki arra, hogy melyik ország adhatna otthont egy ilyen találkozónak, Németország fontos szerepet játszott az említett afgánközi békekonferenciában, illetve Norvégia is tett erőfeszítéseket az afganisztáni béke megteremtése érdekében.
A radikális iszlamista lázadók egyelőre nem reagáltak az erről szóló értesülésekre.
Az Afganisztánt 1996-tól a 2001-es nemzetközi beavatkozásig irányító tálib szélsőségesek kitartóan küzdenek a nemzetközi erők és a kabuli kormányzat ellen, és az ország jelentős részén komoly befolyással bírnak. A tálibok az ország területén lévő amerikai erők távozását és olyan kabuli vezetés létrehozását akarják elérni, amely az iszlám általuk vallott, radikális felfogását követi.
A tálibok nem hagynak fel a biztonsági erők elleni támadásaikkal, dacára annak, hogy tárgyalásokat folytatnak Washingtonnal a háború lezárásáról. A Nemzetközi Válságcsoport (ICG) szerint a felkelők katonai sikerei jelentősen megerősítették a pozíciójukat a politikai egyeztetéseken.
