Aláírták Rigában a magyar-lett kulturális munkatervet

A magyar-lett kulturális együttműködést elősegítő munkatervet írt alá háromnapos lettországi látogatásán Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára.

Latorcai Csaba az MTI-nek telefonon vasárnap elmondta, hogy a kulturális munkaterv hároméves időtávban határozza meg azokat a kapcsolódásokat, amelyek elősegítik a két ország kulturális együttműködését.

A munkaterv főként a művészetnek, különösen a kortárs művészeknek nyújt bemutatkozási lehetőséget a két ország képviselőinek Lettországban és Magyarországon. A munkaterv kiemelten szól a kreatív művészetek együttműködéséről, kiállítások szervezéséről a két országban, a szépirodalmi és szakfordítói együttműködés kialakításáról – ennek Magyarországon a Petőfi Irodalmi Múzeum a gazdája -, a színházi és színművészeti együttműködésről, a fesztiválokon való részvételről, illetve a közös levéltári munkáról – mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaterv alapján a kormányzatok csak az együttműködés kereteit tudják biztosítani, alapvetően az intézményekre és a művészekre van bízva, hogy ezt mennyire tudják megtölteni tartalommal.

A kulturális kapcsolatok – különösen művészeti téren – a két ország között sokkal mélyebbek, mint azt bárki gondolná – jegyezte meg az államtitkár.

Megfontolandónak nevezte, hogy a Pécsi Országos Színházi Találkozón részt vehessen a lett színházi közösség is.

Latorcai Csaba lettországi látogatásán felkereste a lív közösséget annak központjában, Mazirbe településen. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a lív nyelv a finnugor nyelvcsalád része, a lívek a magyarok nyelvrokonai. A lív nyelv az UNESCO veszélyeztetett nyelvek listáján szerepel, s ma már csak néhány száz ember beszéli.

Latorcai Csaba részt vett a Lív Kulturális Központ felavatásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, és köszöntette a lív közösséget. Mintegy a magyar állam ajándékaként fellépett az ünnepségen a Szinvavölgyi Néptáncműhely együttes, szerepeltek finn és észt népművészek is, vagyis gyakorlatilag finnugor ünnepség volt – közölte.

A központot 1939-ben, néhány hónappal a háború kitörése előtt avatták fel, és annak idején a magyar állam is hozzájárult a megnyitásához, illetve magyar magánadományok is érkeztek ide.