Ukrán külügyminiszter: Moszkva nem érdekelt a normandiai csúcs megtartásában

Ami a nyugati partnereket, Németországot és Franciaországot illeti, őket az foglalkoztatja, hogy mielőbb véget érjen a konfliktus, és minden visszatérjen a régi kerékvágásba.

A kijevi diplomácia vezetője erről egy hétfő késő esti tévéműsorban beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett kedden.

„Jelenleg nem látom azt, hogy Oroszország érdekelt lenne ennek a találkozónak a megtartásában. Ezt egyre csak tovább és tovább halasztják” – jelentette ki Prisztajko. Kifejtette, hogy Moszkva először technikai okokra hivatkozott, ami miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tud elutazni a találkozóra a francia fél által javasolt időpontban.

„Most új időpontokra tesznek javaslatokat, de egyelőre nem halljuk Oroszországtól, hogy egyáltalán készen áll-e találkozni ebben a formátumban” – jelentette ki a miniszter.

Prisztajko szerint Oroszországnak megfelel a mostani helyzet a Donyec-medencében, s ezen nem kíván változtatni. „Az a másfél, két milliárd, amit arra költenek, hogy magukhoz kötve tartsanak bennünket, mint ahogy azt a Dnyeszter-mellékkel, Abháziával és Dél-Oszétiával teszik, nekem úgy tűnik, hogy megfelel nekik” – jegyezte meg. Hozzátette: ami a nyugati partnereket, Németországot és Franciaországot illeti, őket az foglalkoztatja, hogy mielőbb véget érjen a konfliktus, és minden visszatérjen a régi kerékvágásba.

A Kreml korábban az úgynevezett Steinmeier-formula írásban rögzített elfogadásához kötötte Putyin részvételét a normandiai csúcstalálkozón – emlékeztetett az ukrán hírportál. A múlt héten a minszki összekötő csoportban a kijevi küldöttséget vezető Leonyid Kucsma is aláírta azt a Martin Sajdiknak, az EBESZ különmegbízottjának címzett levelet, amelyben Ukrajna gyakorlatilag beleegyezett, hogy a Frank-Walter Steinmeier német elnökről, volt külügyminiszterről elnevezett formulát beépítse az ukrán jogrendbe.

A formula szerint Kijev kötelezettséget vállal arra, hogy helyhatósági választásokat rendez a szakadár területeken az ukrán jogszabályok alapján és az EBESZ felügyelete mellett. A választás napján, urnazárást követően ideiglenes jelleggel életbe lépne az úgynevezett különleges státusról szóló, még nem létező új törvény, amely a térségnek szélesebb önrendelkezési jogokat biztosít majd. Majd a törvény állandó jelleggel is életbe lépne, amennyiben az EBESZ a választásokat az ukrán törvényeknek és a nemzetközi szabályoknak megfelelőeknek találja, és kihirdetik a voksolás végeredményét. A formula nem tér ki arra, hogy mikor kell a választásokat megtartani, és nem szabályozza a rendezésnek a minszki megállapodásokban foglalt többi feltételét, azaz nincs szó benne sem tűzszünetről, sem csapat- illetve fegyverzetkivonásról, sem az ukrán ellenőrzés helyreállításáról az Ukrajna és Oroszország közti államhatáron.

A nacionalista ukrán ellenzék mindezek alapján kapitulációval vádolja a kijevi vezetést. A múlt héten több ezren tüntettek Kijevben és több ukrán nagyvárosban a Steinmeier-formula elfogadása ellen.

Dmitro Razumkov házelnök a hétfő esti tévéműsorban kijelentette, hogy a szakadár területek különleges státusáról szóló új jogszabályt csak a normandiai csúcstalálkozó után kezdi el kidolgozni a parlament, a széles nyilvánosság bevonásával.