6°C Vilma 2022. december 5. 
Thomas Kemmerich a harmadik fordulóban győzött, a 90 képviselő közül 45 szavazott rá, míg Bodo Ramelow ügyvezető miniszterelnök, a Baloldal jelöltje 44 szavazatot szerzett, egy képviselő pedig tartózkodott.
Az első két fordulóban az FDP-s Thomas Kemmerich nem indult. Bodo Ramelow-val szemben a jobboldali Alternatíva Németországban (AfD) által támogatott, független Christoph Kindervater állt ki.
A Baloldal a szociáldemokratákkal (SPD) és a Zöldekkel akart kormányt alakítani. A három párt kisebbségben van, a kereszténydemokraták (CDU) és az FDP külső támogatásában reménykedtek. Miniszterelnök-jelöltjüknek az első fordulóban a Landtag abszolút többségének támogatását, a második fordulóban az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát kellett volna megszereznie.
Bodo Ramelow az első fordulóban 43 szavazatot kapott, Christoph Kindervaterre 25-en szavaztak, 22 képviselő tartózkodott, a szavazás így eredménytelen volt.
Nem hozott eredményt a második forduló sem, amelyben Bodo Ramelow 44, Christoph Kindervater 22 szavazatot kapott, és 24 képviselő tartózkodott.
A tartományi alkotmány szabályai alapján a harmadik fordulóban az a jelölt szerzi meg a kormányfői tisztséget, aki a legtöbb szavazatot kapja.
Az FDP – amely a tavaly október végi Landtag-választáson éppen a bejutáshoz minimálisan szükséges 5 százalékot érte el – ebben a fordulóban elindította Thomas Kemmerich-et, a párt tartományi szervezetének és Landtag-frakciójának vezetőjét, akit a CDU is támogatott, az AfD pedig kihátrált saját jelöltje mögül. Christoph Kindervater így egyetlen szavazatot sem kapott, Thomas Kemmerich pedig egy vokssal megelőzte Bodo Ramelow-t és megszerezte a kormányfői tisztséget.
Ez a tartományi eredmény az országos politikában is nagy visszhangot keltett és széles körben inkább megdöbbenést okozott.
Az FDP-s politikus győzelme a pártját is megosztotta. A liberálisok egyik szövetségi alelnöke, a legismertebb német politikusok közé tartozó Wolfgang Kubicki például az első nyilatkozatában nagyszerű sikernek nevezte Thomas Kemmerich tartományi miniszterelnökké választását, kiemelve, hogy a demokratikus közép jelöltjeként szerezte meg a tisztséget. Marie-Agnes Strack-Zimmermann elnökségi tag, szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő szerint viszont egy demokrata számára elfogadhatatlan és elviselhetetlen a – széles körben radikálisan jobboldaliként jellemzett – türingiai AfD támogatása.
A Baloldal, az SPD és a Zöldek politikusai felháborodással fogadták a kormányfőválasztás eredményét. A Baloldal szövetségi társelnöke, Bernd Riexinger szerint például gátszakadás történt, a liberálisok és a kereszténydemokraták a szélsőjobboldali AfD kengyeltartóivá lettek. A szociáldemokraták szövetségi főtitkára, Lars Klingbeil a második világháború utáni német politikatörténet mélypontjának nevezte a fejleményt.
A CDU tartományi vezetője, Mike Mohring hangoztatta, hogy pártja nem hajlandó elősegíteni a posztkommunista Baloldal kormányzásának folytatását, és Thomas Kemmerich személyében a politikai közép jelöltjét támogatta. Azzal kapcsolatban, hogy az AfD is támogatta a liberálisok jelöltjét, aláhúzta, hogy a CDU nem felelős más pártok tevékenységéért.
Az AfD a befolyása erősödéseként értékelte az erfurti Landtagban történteket. Az AfD a német politika megkerülhetetlen tényezője – fogalmazott Twitter-bejegyzésében Alice Weidel, a Bundestag-frakció társelnöke.
A tavaly október 27-én tartott türingiai Landtag-választáson a Baloldal a szavazatok 31 százalékával végzett az első helyen, így 29 helyet szerzett a tartományi parlamentben.
A második helyen az AfD végzett 23,4 százalékkal, amivel 22 mandátumot szerzett.
A harmadik a CDU volt a szavazatok 21,7 százalékával, ez 21 képviselői helyet jelentett.
A negyedik az SPD 8,2 százalékos eredménnyel, 8 mandátummal.
Az ötödik helyen a Zöldek pártja végzett 5,2 százalékkal, 5 mandátummal.
A hatodik az FDP 5 százalékkal, szintén 5 képviselői hellyel.
A választás eredményeképpen elveszítette többségét a Baloldal, az SPD és a Zöldek 2014-ben alakult koalíciója. Hosszú egyeztetés után abban állapodtak meg, hogy megpróbálják kisebbségben folytatni a kormányzást.
A 16 német tartomány között Türingia volt az egyetlen, amelyben az egykori Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezete és nyugati baloldali csoportok egyesülésével létrejött Baloldal vezetésével működött kormány.
A Ramelow-kormány tevékenysége eredményesnek mondható, a 2,1 millió lakosú tartományban a 2014-2019-es ciklusban csökkent a munkanélküliség, emelkedtek a bérek, és tovább haladt előre a volt az NDK-s gazdaság romjain elindított modernizáció, amely számos településen a megelőző években is igen sikeres volt. Így például Jéna egyre inkább az optikai ipar nemzetközi kisugárzású központja – a világhírű Carl Zeiss Jena és a Jenoptik székhelye –, Eisenachban pedig, ahol egykor a Wartburg autógyár működött, az Opel üzemeltet autógyárat.
