Szijjártó Péter tudatta, hogy a gazdasági vegyesbizottság ülését májusra összehívták, annak érdekében, hogy semmilyen szabályozási vagy politikai együttműködési kérdés ne maradhasson nyitva.
„A magyar gazdaság a dimenzióváltás állapotában van, mára gyártásorientált gazdaságból egyre inkább a technológia- és tudásközpontú gazdasággá alakultunk át” – érzékeltette a miniszter, hogy a Moldovában tevékenykedő magyar vállalatok a legmagasabb technológiai színvonalat képviselik, s így hozzájárulhatnak az ország gazdasági fejlődéséhez és technológiai színvonalának emeléséhez.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország 2010 és a keleti nyitás meghirdetése óta mindig is kiegyensúlyozott gazdaságpolitikát hajtott végre, és „mi közép-európai országként abszolúte azt valljuk, hogy Kelet és Nyugat között együttműködésre van szükség, a Kelet és Nyugat közötti pragmatikus párbeszédre szükség van, és úgy látjuk, hogy Moldova híd szerepet tölthet be, nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is”.
„Az, hogy Önök a keleti orientációjú gazdasági integrációban is részesek, tagjai a Független Államok Közösségének és megfigyelők az Eurázsiai Gazdasági Unióban, az a mi szemünkben érték, és az Önök jelentőségét növeli” – nyomatékosította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Moldova öt másik volt szovjet tagköztársaság, Ukrajna, Fehéroroszország, Örményország, Georgia és Azerbajdzsán mellett szintén tagja az Európai Unió keleti partnerség programjának is.
