Magyar-ukrán kapcsolatok: Budapesten bíznak az áttörésben

Ma ismét kísérletet tesznek a magyar és az ukrán diplomácia vezetői, hogy kimozdítsák a holtpontról a két szomszédos ország kapcsolatait. Május óta ez lesz a harmadik személyes találkozójuk, de időközben az online térben is folytattak tárgyalásokat.

Brüsszel, 2020. szeptember 21. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megérkezik a Külügyek Tanácsa (KÜT) ülésére Brüsszelben 2020. szeptember 21-én. MTI/KKM/Borsos Mátyás Fotó: Borsos Mátyás Forrás: MTI/KKM/Borsos Mátyás

Májusban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a koronavírus-járvány előidézte légi közlekedés szüneteltetése ­miatt autóval tette meg a több mint ezer kilométeres Kijev–Budapest távot. ­Június végén Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter (képünkön) érkezett az ukrán fővárosba, ahol részt vett a kétoldalú gazdasági vegyes bizottság ülésén. Szijjártó Péter optimistán tekint a mai, ungvári találkozó elé. Mint múltheti Facebook-bejegyzésében írta: „Kollégám személyes elkötelezettségében eddig sem kételkedtem. Remélem, sikerrel járunk, hiszen Kárpátalja sikere közös érdekünk”.

A magyar miniszter ezúttal sem érkezik üres kézzel. Ötven lélegeztetőgépet ad át a kárpátaljai kormányzóságnak, amire nagy szükség van, hiszen Ukrajnában sorozatosan dőlnek meg a koronavírus terjedésével összefüggő negatív rekordok, s a Magyarországgal szomszédos megye a legveszélyeztetettebb régiók egyike. A Dmitro Kulebával folytatandó négyszemközti megbeszélésük után a két miniszter együtt nyitja meg a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola idei tanévét a helyi református templomban, de a program része a beregvégardói Perényi-kultúrkúria épületének felavatása is.

Bár az elmúlt hónapokban már nem olyan ellenséges a két ország diplomá­ciai viszonya, mint az előző elnök, Petro Porosenko idején volt, az áttörés mégis várat magára. A budapesti álláspont változatlan: amíg Kijev nem rendezi a kárpátaljai magyarság számára megnyugtató módon az oktatási és nyelvi jogok helyzetét, addig Magyarország kénytelen blokkolni Kijev euroatlanti törekvéseit.

Ugyan Volodimir Zelenszkij elnökválasztási kampányában voltak biztató utalások arra, hogy megválasztása esetén felülvizsgálhatják a 2017. szep­tember 5-én elfogadott kisebbségellenes oktatási törvényt és a Porosenko által ráhagyott új nyelvtörvényt, erre mégsem látni politikai szándékot. Sőt az új középfokú oktatási törvény már a regnáló államfő idején született, ami az elemi osztályok után fokozatos és erőteljes ukránosítást ír elő, a végzősöknek a tárgyak hatvan százalékát már államnyelven kell tanulniuk. Az új rend az orosz tannyelvű iskolákban már ebben az évben életbe lépett, az EU nyelvén oktató intézményekben – így a magyar iskolákban is – ennek határidejét a Velencei Bizottság javaslatára 2023-ig kitolták.

Az, hogy ígéreteivel ellentétben Zelenszkij semmit sem tett a jogfosztó intézkedések felszámolása érdekében, jól érződik a kárpátaljai magyarság szimpátiájának alakulásán is. A 2019-es elnökválasztás során a magyar lakta járásokban kimagasló, nyolcvan százalék körüli volt a humoristából lett államfő támogatottsága, ami mára ennek a töredékére esett vissza. Az ukrán fél ragaszkodik a hatályban lévő oktatási törvényhez, nemrég Kuleba Bukarestben tartózkodva nyomatékosította: azon egyetlen ország kedvéért sem hajlandók változtatni. A patthelyzetre megoldást jelenthetne a beígért, de érdemben előre jottányit sem jutó kisebbségi kerettörvény, amennyiben abban a kárpátaljai magyar közösséget őshonos ukrajnai kisebbséggé nyilvánítanák.

A magyar-ukrán kapcsolatok szempontjából szintén fontos kérdés lehet a kettős állampolgárság legalizálása. Az ukrán diplomácia vezetője több alkalommal is szorgalmazta annak elfogadását. Az ukrán hatóságok korábban többször is vegzáltak kárpátaljai magyar közéleti szereplőket magyar útlevelük miatt.